Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

80 000 kat.h. földet és 8000 lakást reméltek a betelepítés céljára nyerni. Közismert, hogy a szlovákiai magyarok letelepítésére a kitelepített és ki­telepítendő németek ingatlanainak nagymérvű igénybevételével kerül­hetett sor. Az igénybevétel elbírálásánál már a nemzetiségi és anyanyelvi adatokra sem voltak tekintettel. A kormány 1947. március 31-én lehetővé tette a Csehszlovákiából átte­lepülő magyarok elhelyezése érdekében a kitelepítésre kötelezett néme­teknek az összeköltöztetését is. (4300/1947 ME.sz.r. l.§.) Tekintettel arra, hogy az áttelepülő magyarországi szlovákok birtokai nem voltak elegendők a szlovákiai magyarok letelepítésére, ezért őket az ország egész területén helyezték el. Azoknak, akiknek a magyarorszá­gi szlovákok elhagyott helyén nem jutott hely, részben a németek által kiürített területekre és az ezután kitelepítendők helyére, valamint a földreform során már rendelkezésre álló egyéb területekre helyezték el. Az áttelepítési munkát a MÁK kirendeltségei vezették. Területünkön Pécsett működött Baranya megyei és Szekszárdon Tolna- és Somogy me­gyei illetékességi területtel. A kirendeltségek három féle tevékenységet folytattak: - Felkutatták és jegyzékbe foglalták a telepítési és egyéb egziszten­ciális lehetőségeket, amelyek alapján telepítési terveket készí­tettek. - Ellátták a Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság által meghatáro­zott feladatokat. - A fogadóállomásokról a kirendeltség területére irányítottak szá­mára kijelölték a végleges telephelyeket. A kirendeltségen belül „sváb kitelepítő mozgó csoportok" működ­tek, melyek feladata elsősorban a németek helyére történő betelepítés volt, és a németeket kitelepítő oszlop munkájához igazodott. Működtek még fogadóállomások és étkeztető állomások is. Az áttelepítési munka folyamatosságának biztosítására egyheti időtartamra „Szállítási és irá­nyítási tervet" készítettek. Ebben meghatározták a szállítmányok felra­kási helyét (a kitelepülő lakhelyét), a berakó állomást, az indulás idejét az útvonalat, a határállomást és a várható telepítési helyet. Meghatároz­ták a berakodási lehetőséget is. Egy-egy szerelvénybe annyi családot he­lyeztek el, amennyit az elszállítandó ingóságok lehetővé tettek. Szükség esetén pótszerelvényt is beállítottak. 78 A szlovákiai magyarok fogadására Baranya vármegye Földhivatala is fölkészült. Ismételten kijelentették, hogy a felszabaduló, vagy még fel nem használt ingatlanokat nem vehetik igénybe sem helyi igényjogosul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom