Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)
I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények
80 000 kat.h. földet és 8000 lakást reméltek a betelepítés céljára nyerni. Közismert, hogy a szlovákiai magyarok letelepítésére a kitelepített és kitelepítendő németek ingatlanainak nagymérvű igénybevételével kerülhetett sor. Az igénybevétel elbírálásánál már a nemzetiségi és anyanyelvi adatokra sem voltak tekintettel. A kormány 1947. március 31-én lehetővé tette a Csehszlovákiából áttelepülő magyarok elhelyezése érdekében a kitelepítésre kötelezett németeknek az összeköltöztetését is. (4300/1947 ME.sz.r. l.§.) Tekintettel arra, hogy az áttelepülő magyarországi szlovákok birtokai nem voltak elegendők a szlovákiai magyarok letelepítésére, ezért őket az ország egész területén helyezték el. Azoknak, akiknek a magyarországi szlovákok elhagyott helyén nem jutott hely, részben a németek által kiürített területekre és az ezután kitelepítendők helyére, valamint a földreform során már rendelkezésre álló egyéb területekre helyezték el. Az áttelepítési munkát a MÁK kirendeltségei vezették. Területünkön Pécsett működött Baranya megyei és Szekszárdon Tolna- és Somogy megyei illetékességi területtel. A kirendeltségek három féle tevékenységet folytattak: - Felkutatták és jegyzékbe foglalták a telepítési és egyéb egzisztenciális lehetőségeket, amelyek alapján telepítési terveket készítettek. - Ellátták a Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság által meghatározott feladatokat. - A fogadóállomásokról a kirendeltség területére irányítottak számára kijelölték a végleges telephelyeket. A kirendeltségen belül „sváb kitelepítő mozgó csoportok" működtek, melyek feladata elsősorban a németek helyére történő betelepítés volt, és a németeket kitelepítő oszlop munkájához igazodott. Működtek még fogadóállomások és étkeztető állomások is. Az áttelepítési munka folyamatosságának biztosítására egyheti időtartamra „Szállítási és irányítási tervet" készítettek. Ebben meghatározták a szállítmányok felrakási helyét (a kitelepülő lakhelyét), a berakó állomást, az indulás idejét az útvonalat, a határállomást és a várható telepítési helyet. Meghatározták a berakodási lehetőséget is. Egy-egy szerelvénybe annyi családot helyeztek el, amennyit az elszállítandó ingóságok lehetővé tettek. Szükség esetén pótszerelvényt is beállítottak. 78 A szlovákiai magyarok fogadására Baranya vármegye Földhivatala is fölkészült. Ismételten kijelentették, hogy a felszabaduló, vagy még fel nem használt ingatlanokat nem vehetik igénybe sem helyi igényjogosul-