Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/b. Az oktatási (művelődési) minisztérium kezdeményezése, a tanácsok gyakorlati szervezése

A német nemzetiségi nyelvű óvodai foglalkozások iránti igény is növekvő. Emiatt 12 meglévő óvodában - Gödre, Mágocs, Pécsvárad, Komló (Arany János u.), Lánycsók, Villány, Sásd, Somberek, Egyházaskozár, Szederkény, Szentlászló és Mohács (Park u.) tannyelvű óvodákban - 17 csoportfejlesztést hajtanak végre. Három nyelvoktató óvodát - Boly, Mohács (Park u.) és Villány - tannyelvűvé fejlesztenek. Üj nyelvoktató óvodát 19 helyen létesítenek: Pécs (Nevelési Központ), Komló (Szilvás), Sásd, Kétújfalu, Szentlászló, Belvárdgyula, Lippó, Máriakéménd, Szalatnak, Mohács (Szőlőhegy), Beremend, Mázaszászvár II., Sátorhely, Nagyhajmás, Szentlőrinc, Egyházaskozár, Mindszentgodisa, Hetvehely és Mekényes. A nemzetiségi nyelvi képesítésű óvónők számának fejlesztéséül az 57 újonnan alkalmazott óvónő mellett 41 óvónő számára teszik lehetővé a képesítés megszerzését. Szélesedik a német nyelvoktató általános iskolák iránti igény is. A terv szerint 2 nyelvoktató iskolát - Bolyban és Villányban - tannyelvűvé szerveznek át 1984/85-től, illetőleg 1989/90-től. Sásdon és Komló-Kenderföldön napközi otthonos nyelvi foglalkozásokat vezetnek be. Új nyelvoktató iskolát 7 községben alakítanak ki: Hird, Kétújfalu, Somogyhárságy, Szentlászló, Komló-Szilvás (új iskola), Abaliget, Szentlőrinc III. Új tannyelvű iskolává PécsGyárváros és Mohács Felszabadulás lakótelep iskoláját szervezik át. Két új napközi otthonban is bevezetik a nyelvi foglalkozást: Komló-Szilváson és Abaligeten. A pedagógusok számának növeléseként 35 új tanító alkalmazása mellett 4 tanító nyelvi képesítéshez jutását segítik, valamint 30 új általános iskolai tanárt alkalmaztak, illetve 10 tanárt nyelvi képesítéshez juttatnak. A német nemzetiségi középiskola iránti igény ugyan várhatóan növekszik, újabbat azonban nem alakítanak ki, a meglevőt 1 tanári állás fejlesztéssel a feladat ellátására alkalmasnak tekintették. Fejlesztést a Geisler Eta Leánykollégiumban Pécsett bevezetendő nyelvoktatás jelent. A nemzetiségi szakmunkásképző intézetek iránti igény stagnált, ezért csak szakköri formában kívánták bevezetni a Pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben 1985/86-tól kezdődően. Már az elért eredményeket elemezhette az 1984. március 12-én tartott megyei tanácsülés Pécsett.

112 Az óvodai nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztése az ismertetett távlati tervnek megfelelően történt. Ott, ahol a nemzetiségi nyelvet bíró óvónők száma ezt lehetővé tette, heti két napon a nemzetiségi nyelven történt minden érintkezés. A kétnyelvű német (Pécs, Ófalu) és délszláv (Pécs, Felsőszentmárton) óvodákban a foglalkozások felét magyarul, felét nemzetiségi nyelven tartották. Indokoltnak látták a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban végzett nemzetiségi óvónőképzés hosszú távon történő fenntartását.