Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
ha még ők tettek volna szívességet a háziaknak. Okfejtése nyomán máris látjuk a magyar földön élők túláradó vendégszeretetének gazdasági hátterét. 139 A neves botanikus, Kitaibel Pál 1799. évi baranyai útjának jegyzetei a flóra részletes leírása mellett sok német falunál feltüntetik a dohánytermesztést. Többet alig. 140 1808. évi útja során sokkal figyelmesebb. Szálainak után figyel fel a sváb szorgalomra: A németek szorgalmát házukon, marháikon és szántóikon egyaránt észre lehet venni" - jegyzi meg. 141 Magyarbólynál a délszláv ós a német csóplósi mód eltérését figyeli meg, 142 Tevelen a szőlő visszametszósónek sajátosságát, az ugyancsak német Bonyhádvarasdon a takarmánynak termesztett zabosbükkönyt. 143 A bonyhádi svábok által termesztett dohány előnye, hogy jobb dohányzásra, mint tubákolásra. Egy évnyi érlelés ós készletezés az árat két-háromszorosára emeli. Tőkeerőt, a bevétel elhalasztását kívánja meg a termesztőtől. 144 Kitaibelnél a szorgalom megítélésében nyoma sincs a mentalitás oldaláról való megközelítésnek. A sikerességet meghatározó konkrét körülményeket keresi. Például a Simontornya körüli magyar falvaknál több akadályozó tényezőt sorol fel, ezek azonban mind gazdaságiak. A szántóföldeket nem „lustaságból" nem trágyázzák, hanem azért, mert a sok robot miatt nincs rá idejük. A marhaállomány nem a törődés hiánya miatt romlott le, hanem mert az uraság juhai legelik a község legelőit. A gyapjúból azért nem pénzelhetnek, mert a másutt szokásos 200 forintos ár helyett 80 forintért kénytelenek eladni a zsidóknak. Végül a szőlőtermesztés hasznát elviszi, hogy egyötödét kilenced ós tized fejében be kell adniuk, otthon pedig bort nem tarthatnak. 145 Richard Bright utazása dél-dunántúli német közegből hoz „kirívó példát" ahogy maga mondja - a parasztság helyzetét alapvetően befolyásoló viszonyokra. Szederkény kincstári birtokán a német parasztok robotja kevés, földjeik, szölleik nagyok. Ezért aztán a falu népe „...rendesen jó módban él, lovai kitűnőek..." A rossz évekre is tudnak tartalékolni. Batthyány gróf birtokától csak egy patak választja el, ahol viszont sok a robot, nagy az elsajátítás: „...Az egyik település parasztsága kényelmesen ól, a másik pedig állandóan munkába van. A legpirítóbb szegénység nyomja az egyiket, míg a másik dúskálkodik. És olyan éles ez a különbség, hogy a patak kincstári oldaláról egy parasztlány sem akar még házasság céljából sem leereszkedni túlsó oldali szomszédjához." 146 Szederkény erőteljes lótartására is gazdasági magyarázatot talál. Alig van 139 Ez leginkább onnan van, mert fölöslegesen sok az életszükséglet, kivált a vidéken, és semmi értékök nincs. Vannak vidékek, a hol egy véka búzának az ára csak nyolcz garas. E jólét és olcsóság kevésbbé származik a túltermelés, mint inkább a kivitel csekélysége következtében..." Berkeszi István 1887. 58. p. 140 Nagyon sok dohányt termesztenek: Mágocs, Abaliget, Orfű, Tekerés, Hetvehely, Kán, Okorvölgy, Hörnyék, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Alsómocsolád, Bikal, Ráczkozár, Szalatnak, Hidas. Gombocz Endre - Horváth Adolf 1939. 16. és 21. p. Ugyancsak: Bonyhád és Kakasd. Gomboz Endre - Horváth Adolf Olivér 1941. 9-10. p. 141 Gombocz Endre - Horváth Adolf 1939. 26. p. 142 Uo. 27. p. ^Gombocz Endre - Horváth Adolf Olivér 1941. 17-18. p. 144 Uo. 18. p. 145 Uo.15. p. ^Bright, Richard 1970. 76. p. 366
