Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

a kórházak részéről is. A mohácsi kórház igazgatója két példányt igényelt könyvtáruk részére, hogy az értelmesebb betegeknek hasznos olvasmányt myujthasson. Voltak olyan Baranya megyei, illetve pécsi pedagógusok, akik készőlő dolgozatukhoz, vagy nagyobb írásbeli munkájukhoz akarták forrásul használni. Egyik pécs^bányatelepi tanító azzal az indokkal kérte a monográfia mindkét kötetét, hogy "Szüíőföldismeret" cimen készülő munkájához kíván belőle adatokat kigyűjteni. A Baranya megyei tanfelügyelő pedig elhatározta, hogy 8-10 íves összefoglaló könyvet ir az elemi iskolák részére, mivel nincs olyan megfelelő kézikönyv, amely elősegíthetné a szülőföldismereti órákra való felkészülést, s ehhez volt szüksége a Baranya vármegye monográfiájára. A monográfia iránti érdeklődés évek múlva sem szűnt meg. Az alispán most már nem mint szerkesztőt, hanem mint vármegyei főlevéltárnokot, Várady Ferencet bízta meg a még meglévő példányok kezelésével, akinek időnként a monográfiái kötetek kezeléséről, számbavételéről jelentést kellett tenni. A millennium utáni években országosan fellendült a helytörténeti monográfiaírás. Központilag a fővárosban alakult meg az Országos Monográfia Társaság, amelynek igazgatósága a Magyar Tudományos Akadémia épületében székelt. A társaságot munkájában támogatta a belügyminiszter, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a földmüvelésügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter, - jóformán az egész kormány. A szerkesztő bizottságnak 80 tagja volt, amelyből 5 volt a vezetőségi tag. A társaság által létrehozott monográfiák a "Magyarország Vármegyéi és Városai" sorozatban jelentek meg. Mintegy 25 kötetre tervezték az egész sorozatot. Egy-egy kötet ára sorozatban 16 korona, külön kötetben pedig 20 korona volt. Egységes séma szerint állapították meg a monográfiák beosztását, felépítését, vázlatát. Az Országos Monográfiái Társaság megfelelő kutató és helytörténetiró gárdával rendelkezett, de résztémákra, ezek feldolgozására egyes helyi szerzőket is bevettek maguk közé. A társaság munkatársai igen jó szolgálatot tettek azokban a megyékben, ahol megfelelő helytörténetirói gárda nem állt rendelkezésre. Rendszerint azoknak a megyéknek ajánlották fel szolgálataikat, amelyek a milleniumra még nem készítették el monográfiájukat. Kivétel azonban itt is akadt, mint pl. Baranya megye. Ugyanis Baranya megyét is felhívta az Országos Monográfia Társaság, hogy vele készíttesse el monográfiáját. Ahhoz, hogy jobban bepillanthassunk a "Magyarország Vármegyéi és Városai" (Országos Monográfiái Társaság)" munkájába, működésébe, idézzük a Baranya megyei alispánhoz intézett levelét; "Nagyságos Alispán Ur! Rákosi Jenő és dr. Lóczy Lajos, a Magyar Tud. Akadémia tagjai elnöklete alatt az Országos Monogrfiai Társaság annak a célnak a szolgálatában működik, hogy Magyarország vármegyéinek és városainak tudományos, eredeti kutatások alapján megirt és bőségesen illusztrált monográfiát adja ki. Nyolcvan tagból álló szerkesztőbizottságunk névsorát van szerencsénk idecsatoltan bemutatni Nagyságodnak. Egy évtized óta készül a nagy sorozat már, melynek megindításában még Jókai Mór vett részt a milleneum évében. Most pedig tervbe vesszük BARANYA vármegye történetének elkészítését. Össze akarjuk gyűjteni ebben a vármegyében is ezer éves történelmünk kallódó emlékeit, hogy azok alapján megírassuk a vármegye részletes történetét. Ismertetni óhajtjuk a vármegye kulturális, gazdasági és ipari fejlettségét írásban és képben egyaránt. Jeles szülötteinek életrajzát és működésük méltatását. Nemes családainak genealógiáját. Fel akarjuk kutatni minden egyes községnek okleveles emlékeit, úgyszintén régi urainak történetét és a századokon át szenvedett