Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

ségü forrásanyagot gyűjtött össze ezenkívül a Baranya megyei községek történetére is. Ez lett volna az alapja a megyei monográfia harmadik kötetének, de feldolgozására és kiadására nem került sor.

48 A második kötet megjelenése után még évek múlva ís tartozásai voltak Várady Ferencnek a mü kiadásával kapcsolatban. Még 1900-ban is 2 400 forinttal tartozott a nyomdának. Azt remélte, hogy a honvéd tisztképző alapra befolyt pótadó végleges elszámolása után a már általa felvett 2 500 forint fölött is lesz még bizonyos maradvány, amely a közgyűlési határozat alapján őt fogja illetni. Azonban a pótadó beszedése nehézkesen haladt előre a vármegye községeiben. Ezért Várady kérelemmel fordult Fejérváry Imre főispánhoz, hasson oda, hogy a kivetett pótadót hajtsa be a megye, s igy ő is megkaphassa a tisztképző alapítványi tőkék biztosítása után a még fennmaradó összeget. A főispán felhívására az alispán elrendelte az 1 %-os pótadó hátralékok behajtását. A pécsi és a szentlőrinci járások kivételével az összes többi járásban voltak hátralékban levő községek, mégpedig a siklósi járásban 1, a baranyaváriban 4, a mohácsiban 5, a pécsváradiban 10, a hegyháti járásban 11 község, - vagyis a megyében összesen 31 község volt hátralékban. Félév is eltelt, mire a községek beküldték végre a hátralék összegeket és a megyei számvevőség elkészítette 1900. július végén a megyei tisztképző alap számadásait. Ekkor kimutatták, hogy a maradványból Váradyt még közel 600 forint (1200 korona) illeti majd. Ehhez azonban a még mindig kinnlevő kb. 75 forintot (150 koronát) be kell hajtani Eilend, Kísbeszterce, Szalatnak és Vásárosdombó községektől. Azonban már most kiutalt számvevőségi javaslatra az alispán Váradynak 500 forintot (1000 koronát), a még visszamaradt 100 forint (200 korona) kiutalására pedig szeptember második felében került sor. Igy Várady az 1898-ban felvett 2500 forinttal együtt 3100 forintot (6200 koronát) kapott Baranya vármegye pénztárából a monográfia második kötetének kiadására. A tisztképző alapítványra megszavazott összeget már korábban befizette a megye, ezért most az alispán, miután az utolsó maradványösszeget is kiutalta Várady Ferencnek, elrendelte a honvéd tisztképző alapnak, mint megszűnt megyei alapnak, további számvevőségi kezelése beszüntetését. 4 9 A monográfia második kötetét is ugyanolyan széles körben terjesztette az alispán, mint az első kötetét. Ahova annak idején megküldte az első kötetet, most ugyancsak megküldte a másodikat is. Pécsett és a megyében megkapták a különböző fokozatú iskolák, a legkülönbözőbb hivatalok, szervek, társadalmi egyesületek vezetői, a megyei és járási alkalmazottak, körjegyzőségek. Megkapták az összes vármegyék és thj. városok, megyei és városi ajlturszervek, országos intézmények. A megyék és városok viszonzásul egy*c többen küldték meg a saját monográfiájukat Baranya megyének. Ha valamely intézmény tévedésből kimaradt, vagy újonnan alakult és + az alispáni hivataltól, haladéktalanul megküldték részére is a monográfiát. Igy történt ez a Békés vármegyei Közművelődési Egyesület, a Felvidék; Magyar Közművelődési Egyesület, Makó város Közkönyvtára, az Erdélyi Múzeum Könyvtára, sőt -\ üi szagos Levéltár Könyvtára esetében ís. Baranya megyében a legnagyobb ét'í^kIódést talán az elemi iskolai tantestületek mutatták a monográfia iránt. Hangoztatták, hogy nagy segítséget nyújt a szüleföldísmeret tanításában; jó hasznát veherik a felnőttek közötti isméietterjesztésben , Nagy érdeklődés mutatkozott iránta a megyében levő falusi népkönyvtárnak, sót még