Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - PETROVICH EDE: Pécs utcái és házai 1687-ben

mező szótár meghatározása, amit kétségbe vonnunk nem lehet, hogy martalóc = rabló, zsivány, szökött katona, akkor ezt a gyülevész népséget nem a mai Sallai-utcában, tehát a vároy egyik legforgalmasabb utcájában telepitették le. Viszont igaz, a jegyzék szerint ez utca első háza a Szigeti kapu környékén állt. Ezért nem fogadhatjuk el Németh Béla nézetét, aki szerint a Martalócz utca azonos a mai Jókai, a régi Deák utcával. Ha továbbá tüzetesebben szemügyre vesszük a jegyzék szövegét és ha szemelott tartjuk Hauy térképét, ahol a generális háza a ferendesek telkén, ennek is a közepén, tehet nem szorosan a Szigeti kapu mellett állt, akkor a szövegben nern a Szigeti kapu, hanem az ahhoz csatolt helyhatározó: ab infra = lejjebb a perdöntő. Tehát a Szigeti kapunál, de attól lejjebb. Ha ehhez hozzávesszük a ferencesek telkének egy későbbi, a jelek szerint 1780. körüli évekből származó vázlatát, melyen az emiitett telekhez a Várady Antal utca felől is volt bejárat, akkor valószinü, hogy az összeirók a Zrinyi utcát jelölték Martalócz utca névvel. Az ebben az utcában feltüntetett 33 épitmény (25 ház + 5 rom + 3 telek) itt könnyen elhelyezhető, különösen ha az utca keleti folytatását, a Teréz utcát is számításba vesszük. Talány természetesen továbbra is, kik lehettek ezek a martalócok és mikor telepitették őket ide. Bizonyos azonban, hogy ez az utca, mely szinte a város déli vé- ' gén húzódott, alkalmasabb hely volt szökött katonák letelepítésére, mint a mai Sallai utca. 16. A Szigeti kapu utca helyét már neve is sejteti: a Szigeti kapu környékén, sőt annak iránya ban húzódott. Tehát a mai Sallai utca. Ennek az utcának is van egy nyugati, majd északra húzódó szakasza, a mai Szt. István tér alsó fele. A kapu körül állhatott a jegyzékben emiitett 1 ház és 5 rom, viszont az északra nyiló utca foglalta magába az 5 házat és 3 telket. Az utcában feltüntetett 14 ház és 9 telek könnyen elhelyezhető a Sallai utcában. A jelek szerint az ösz szeirók e ponton átlépték a város-falakat és városfaltól nyugatra elszórt házakat is jegyzékbe vették. E feltevésre jogosít az utolsó bejegyzés e kitétele: ad ingressum = a bejáratnál, tehát a falakon kivül, volt 2 ház, 10 rom és 35 telek. Csakhogy ebben az esetben a Jakováli dzsámit is jegyzékbe kellett volna venniök az összeiróknak, mint tették azt a többi török templommal. Bár az is igaz, hogy ezek sem kerültek adományozás, tehát felértékelés alá. Igy könynyen mellőzhették a Jakováli dzsámit is. 17. Az Alejdan utca a maga 7 házával, 8 romjával és 19 telkével csak akkor azonosítható a Janus Pannonius utcával, ha elfogadjuk, hogy az összeirók figyelembe vették a Janus Pannonius és Geisler Eta utca közti terepet is. 18. A Vaskapu felé vezető utca alig lehet más, mint a Káptalan utca. A benne feltüntetett 15 kis ház nem okoz akkora nehézséget, mint a címben kitett e szó: "a monte" = a hegy felől, t. i a Vaskapuhoz vezető utcában. Nem valószinü ugyanis, hogy a Hunyady János utcának az Aradi vértanuk utcájától északra elterülő környéke lakott lett volna. Inkább azt véljük, hogy az öszszeirók itt ab arce-t, = a vártól a Vaskapu felé vezető utcát akartak irni. Viszont az itt emiitett torony azonosnak látszik a Káptalan utca 2. számú házon egykorú rajz szerint (Pataki: Pécs legrégibb hiteles ábrázolása.) Sorsunk 1941. 413. p. ábrázolt huszár-toronnyal. A jegyzék összesen 363 házról beszél. Ha Hauy térképét vesszük figyelembe, hiányzik 4 utca: a Jókai, Kazinczy, János, Mátyás király utca. Mellőzésük magyarázatát megadni nem tudjuk.