Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1969. (Pécs, 1969)

FORRÁSISMERTETÉSEK - FÁNCSI JÓZSEF: Az útlevélügyi iratok történeti forrásértéke

bői való tömeges kivándorlás oka nem kivándorlásra csábítás, hanem egyrészt az, hogy az Amerikába kiment községbeliek szép összegeket küldenek haza, másrészt a község "csupa szocialistákból áll, akik szerint Magyarországon a sok munka és kevés fizetés miatt megélni nem lehet. "

5 Sokan mentek ki útlevél nélkül is, különösen Németországba. Az útlevél megszerzése időbe került, és különböző anyagi feltételekhez volt kötve. Ha a kivándorolni szándékozónak kiskorú gyermekei voltak, csak akkor kapott útlevelet, ha olyan vagyont, vagy pénzösszeget hagyott hátra, mely kintléte alatt gyermekei megélhetését biztosította. Ha ilyen nem volt, valakinek kezességet kellett vállalni. Az utlevélkérő hadköteles volta esetében csak akkor kaphatott útlevelet, ha hadmentességi adóját kiutazása előtt kifizette, stb. Ezeknek a feltételeknek a nincstelen napszámosok közül nagyon sokan nem tudtak eleget tenni, igy útlevél nélkül hagyták el az ország területét. A hidasi körjegyző 1908 január 31-én jelenti az alispánnak, hogy az elmúlt évben igen sokan mentek ki Németországba útlevél nélkül, mert a kivándorolni szándékozók nem tudnak az előirásoknak eleget tenni (gyermekek biztosítása, hadmentességi adó, stb. ) de azért sem várja meg legtöbb útlevelét, mert mig a szükséges adatokat igazolni tudják, több hét eltelik minden munka nélkül, mert aki egyszer elhatározta magát a kivándorlásra, az itthon többé nem vállal munkát. *> A mezőgazdasági munkások nagyarányú kivándorlása folytán a munkaerő kinálat és kereslet egyensulyba került, s a napszámbérek emelkedését eredményezte. A bikali körjegyző 1909 évben jelenti, hogy a kivándorlás következtében a napszámosok kereseti viszonyai oly kedvezőek, hogy még az anya is képes napszám keresetéből három gyermekét eltartani. ' Ennek ellenére a kivándorlás tovább folyt, amig a feszült nemzetközi helyzetre tekintettel a 7252/1912. M. E. , illetőleg a 192000/XI. 1912. B. M. sz. rendelettel a fegyveres erő kötelékébe tartozóknak az útlevél kiadását megtiltották. Az első világháború aztán végleg gátat vetett a kivándorlásnak. A katonaköteles férfiak nem kaphattak útlevelet, másrészt a katonai szolgálatra történt egyre nagyobb mérvű behívások miatt a munkanélküliség megszűnt, sőt mezőgazdasági munkásban hiány mutatkozott, melyet különböző kényszerintézkedésekkel (hadifoglyok munkába állítása, katonai munkaszolgálat, stb. ) is csak részben tudtak pótolni. A nem kivándorlás céljára kért útlevelek kiadását is megszigorították, majd a belügyminiszter 1914 július 27-én kelt 142, 889/1914. B. M. számú rendeletével az útlevél kiállítás jogát ideiglenesen az alispáni hatáskörből a saját hatáskörébe vonta. A súlyos háborús emberveszteség ellenére a háború befejezte után ismét megindul a mezőgazdasági lakosság kivándorlása. A közigazgatási hatóságok igyekeztek gátat vetni a tömeges kivándorlásnak, s az útlevél kérelmeket különböző ürüggyel elutasítják. Több szalatnaki mezőgazdasági napszámos, köztük Müller Ferenc és Pfisztner János útlevél kérelmét a kisvaszari körjegyző azzal a jelentéssel terjeszti fel, hogy Szalatnakon nagy munkáshiány van, mert napi 100 koronán alul egy napszámos sem akar dolgozni. Folyamodóknak is napi 40 korona kereset volna biztositható, télen pedig fakitermeléssel 60 K.-t kereshetnek, amiből meg lehet élni. A kérelmeket elutasítják. Sokan visszavonják kérelmüket, mert az előirt okmányokat beszerezni, vagy az Egyesült Államokba kivándorláshoz az útiköltségen kivül szükséges 400 dollárt megszerezni nem tudták. 9 A nehézségek ellenére nagy számban hagyják el az országot. A szerb megszállás megszűnte után a megye egész területéről folyik a kivándorlás. A kivándorlók 1922-1923-ban főként az Egyesült Államokba mennek,

10 ahova hamarosan követik őket a családtagok is.

11 1924-1928 között az Északamerikai Egyesült Államok mellett Kanadába és Németországba mennek. A kivándorlók száma 1927-ben emelkedik. Tömegesen kérnek Kanadába útlevelet. A tömeges kivándorlás munkaerőhiányt okozott, s emiatt az alispán több útlevél kérelmet elutasított. Becker János és három társa kaposszekcsői lakosok útlevelét nem adja ki, azzal a megokolással, hogy kérelmezők lakóhelyén és környékén munkanélküliség egyáltalán nincs, sőt mezőgazdasági munkásokban hiány mutatkozik, igy nevezettek kivándorlása a hazai mezőgazdaságra hátránnyal járna.

12 Az alispán több pécsváradi járásbeli lakos útlevél kérelmét is elutasitja, mert a megye területén mezőgazdasági munkásokban hiány mutatkozik. 13 A napszámbérek a kivándorlás következtében emelkedtek, de vidékenként változtak. Schleicher János borjádi lakos Kanadába kért útlevelet. A ráctöttösi körjegyző 1928 augusztus 15-én je-