Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

A nemesi környezetben gyorsabban terjedő írásbeliség következménye, hogy a curialista községekben a XVIII. század végére már törekedtek állandó jegyző alkalmazására. A reformkor végén (1848) a nemesi községeknek több mint a felében - 17 településen - találunk önálló jegyzőt. A17 község többségében (11) egyetlen felekezet, 3 faluban 2-2, további 3 községben pedig 3-3 felekezet mutatható ki. A források szerint a jegyzői és tanítói hivatal szétválasztásának, főfoglalkozású jegyző alkalmazásának két fő akadálya volt: a lakosok szegénysége és a felekezetek közötti ellentétek.

36 Az állandó jegyzői állás megszerveződése történeti jelentőségű, hiszen ez volt az egyetlen helyi tisztség, amelynél a modern bürokrácia elemei (szakképzettség, állandóság, szabályozottság, élethivatás-jelleg) megjelentek. Bár a korabeli szóhasználattal minden tisztséget „hivatalnak" neveztek, a jegyzői hivatal volt az egyetlen, amely köré a modern polgári közigazgatás helyi szinten kiépülhetett a XIX. század második felében.

37 A községi jegyző működési körét a jegyzői munkaszerződések, a helyi statútumok és fennmaradt községi iratok alapján jellemezhetjük: - részt vett a köz- és kisgyűléseken, s azokról jegyzőkönyvet vezetett, - intézte az írásbeli adminisztrációt, - kezelte és rendezte a község levéltárát, melyet általában a „bíróládában" őriztek, - őrizte a községi pecsétnyomókat (kis- és nagypecsét), - a bíróval vagy megbízottjával képviselte a községet felsőbb fórumokon, - megfelelő díjazás mellett írásbeli magánmunkálatokat végzett magánszemélyek számára. A formálisan éves szerződéssel felfogadott, de huzamos ideig alkalmazott jegyzők többsége nemesi származású volt. Gyakorta előfordult, hogy a községi elöljáróság helybéli birtokos ifjak közül szemelte ki a jövendő jegyzőt, s annak tanítási költségeihez is hozzájárult.

38 A XIX. században a népesebb nemesi községekben alkalmazott jegyzők közül nemegy ügyvédi diplomát is fel tudott mutatni. Sőt, az elöljáróságnak is tagja lehetett egy-egy ügyvédi végzettségű birtokos. (Jobbágyközségekben a jegyzői feladatokat továbbra is a tanító látta el.) A pénztáros (perceptor). A község jövedelmét a kezdeti évtizedekben a bíró kezelte, s adott róla számot. A pénzkezelés leválasztása a bírói hivatalról csak a XIX. század elején történt meg (Szentgál, 1803, 1816).

39 Aperceptori hivatal felállítását a vármegyei statútumok írták elő. Ettől fogva a perceptor kezelte a közjövedelmeket, melyek ideális esetben sok forrásból álltak össze.

40 36 VeML IV. 1. r. Veszprém Vármegye Népnevelési Választmányának iratai. Elemi iskolai összeírások, 1848. 37 A kérdést feldolgozta Alsó 1925. 38 Mencshelyen a XVIII. század második feléből ismerünk olyan tanítót, akit a pápai kollégiumban taníttatlak. A jegyző-tanító mellett a jövendő lelkészek is részesülhettek a közösség támogatásában. Nemescsóra (Vas Vm.) lásd Bánó 1970. 39 VeML V. 402. x. Szentgál, vegyes közigazgatási iratok. A tisztújításra vonatkozó iratok, 1802., 1816. A perceptori hivatal felállítását 1803. Szent György naptól tervezték, ám a terv csak 1816ban valósult meg. 40 Frank 1845. 406-428.