Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
I. rész Előadások - Tímár György: Gondolatok Pécs 1780. évi privilégiumlevelének tartalmi kérdéseihez
Ujabb két pontot elhagyva, most a szabadalomlevél TIZENEGYEDIK pontjára térjünk át. Ezzel egy olyan kérdéskörhöz jutottunk, ami manapság igen időszerű, és sok gondot okozó feladata a városnak. A pont minket érdeklő része így hangzik: „Minthogy a mai helyzet a város falainak helyreállítását nem sürgeti, és mivel a város nem is lesz helyőrségivé, azért a városnak szabadságára engedjük, hogy a várost körülövező falakat lebontsa, és a vár külső és belső részét egybeolvassza, vagy pedig azokat helyreállítsa, vagy akár azokat ki is terjessze." A mai városnak a városfal, mint műemlék megóvása terén kifejtett erőfeszítéseit jól ismerjük és értékeljük. E munkálatok a szemünk előtt folynak vagy olykor állnak. Egy-egy új restaurált szakasz látványa azonban mindig a város múltjához irányítja gondolatainkat. 1780-ban a város régi falai 1 ' a városkapukkal együtt még mindig álltak. A körfal kívülről csupaszon állott, és végig megvolt a várárok, amely hadi időkben a falakkal és bástyáikkal együtt ugyan nem sok sikerrel védte a várost, mégis nagyszerű szolgálatot tett felhőszakadás esetén a Mecsekről lezúduló vizek elvezetésével. A város, mely a szabad királyi rangra emelés elnyerésével súlyos pénzek lefizetésére volt kötelezve, rövidesen úgy döntött, hogy a városfalaikat és a csatlakozó létesítményeket a várárokkal együtt áruba bocsátja. Már 178'1-ben elkezdődött a várárok ki parcellázása. Az új telektulajdonosoknak jogukban állott lebontani vagy megőrizni. Eleinte kötelezővé tették a várárok feltöltését is. Később, mint azt az Aradi vértanúk útja déli oldalánál ma is látjuk, a város már eltekintett ettől. így a házak egy sora magában a várárokban épült fel. Sor Ikerült a várkapuk kiárusítására is. Elsőnek a budai kapu jutott kalapács alá. A kapu egykor a mai Kossuth L. utca tengelyében állott. Ez még 1015 Ft-ért kelt el. A Siklósi kapu, mely a mai Bem u. déli végénél őrizte a várost, már megközelítőleg sem ért el ilyen jó árat. A Szigeti kapura pedig már nem akadt vevő. Sokáig akadályozta a mai Sal lai u. nyugati végénél egyre erősbödő forgalmat, míg végül a város maga szedette szét napszámosaival, házi kezelésben: egy-egy országúti javításhoz innét hordattak követ. Végül is egy, a mind a mai napig időszerű és roppant gyakorlati kérdés, a pénz, pontosabban a pénz hiánya döntött akkor a városfalak és a kapuk sorsáról. Lassan a város eljutott odáig, hogy a hajdani erődítéséknek mindössze csak házfalul vagy telek kerítésül meghagyott részei maradtak meg. Mégis Pécs büszkélkedhet a vidéki városaink közül a leghosszabb, összefüggő és még ma is létező középkori városfallal. » * • Az oklevél diszpozíciójának további pontjaival nem kívánok foglalkozni. A kötet többi tanulmánya ezekre.már kitért. A szabadalomlevél HUSZONKETTEDIK pontja szankciókat tartalmaz. Büntetést helyez kilátásba a szokásos módon azokkal szemben, akik az oklevélben foglaltakat megsértenék. Ezt követi a megerősítő záradék, 18 végül az országos méltóságok felsorolása. A méltóságok sorában nem találunk pécsi püspököt (...et Quinque-Ecclesiensi Sedibus vacantibus). Klimo György 1777-ben bekövetkezett halálával megüresedett pécsi püspöki széket csak a szaba da lom levél kibocsátását követőleg töltötték be.
