Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)
Lakatos Ernő A MODERN KRÓNIKA* (Pest megyei tapasztalatok) Korunk mélyreható gazdasági és társadalmi változásai a gyorsuló idő látszatát keltik. Ezzel egyidejűleg megnőtt a társadalomnak a múlt és különösképpen a közelmúlt megismerése iránti igénye. Általános emberi tapasztalatokból tudjuk, hogy a feledés homálya a nemrég történteket is eltakarja. A hagyományok és múlt eseményeinek megőrzése ősi emberi igény, amely évezredek óta foglalkoztatta az írástudó embert. Népünk történetének első századairól elbeszélő krónikák és évkönyvek tájékoztatnak. A mai korban már nincs szükség nemzeti krónikákra és évkönyvekre, ezt a feladatot a napilapok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak bőven ellátják. Helytörténeti vonatkozásban azonban megnőtt a krónikák iránti igény. A helyi krónikáknak régi hagyományai vannak Magyarországon. A városkönyvek, mezővárosi protocollumok, az egyházközségek „história domusai", az elszórtan és magánemberek által vezetett közérdekű naplók, mint Scaritus Máté „Kevi városából való szép Históriája", (amely 1570-től 1700-as évek közepéig tartalmazza Ráckeve mezőváros feljegyzésre érdemes eseményeit), vagy Ballá Gergely „Kőrös városa Históriája" (Nagykőrös mezőváros történetét foglalja össze a 18. sz. közepéig) ennek a hagyománynak ékes bizonyítékai. A szocialista államokban, így a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és az NDK-ban a krónikaírás ma is virágzik, hazánkban azonban sokáig elhanyagolt terület volt, csak újabban lendült fel hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek kezdeményezésére. Az első krónikák színvonala azonban nem volt kielégítő. Hivatásos helytörténészek, levéltárosok és muzeológusok szakmai tanácsadása nyomán később már jobb krónikák is születtek. Komoly krónikaíró tevékenységről tudunk Borsod, Hajdú, Szolnok, Nógrád és Vas megyében. Intézmény szervezett * Szerk.: dr. Lakatos Ernő dolgozata a Pest megyei tapasztalatokról szól. Pest megyében a krónikaírás több vonatkozásban eltért a Baranya megyében intézményesített krónikaírástól, (pl. az összegezés a Napló elé kerül.) A szerkezeti eltérések is azt bizonyítják, hogy a krónika széles határok között mozgó műfaj. A Pest megyeiek több elképzelése igen figyelemreméltó. Igen jónak találjuk a több éves ciklusok (pl. 5 év) utáni összefoglalás gondolatát. A tanulmány kitér az emlékkrónika, termelőszövetkezeti krónika problematikájára is.