Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

Lakatos Ernő A MODERN KRÓNIKA* (Pest megyei tapasztalatok) Korunk mélyreható gazdasági és társadalmi változásai a gyorsuló idő lát­szatát keltik. Ezzel egyidejűleg megnőtt a társadalomnak a múlt és különös­képpen a közelmúlt megismerése iránti igénye. Általános emberi tapaszta­latokból tudjuk, hogy a feledés homálya a nemrég történteket is eltakarja. A hagyományok és múlt eseményeinek megőrzése ősi emberi igény, amely évezredek óta foglalkoztatta az írástudó embert. Népünk történetének első századairól elbeszélő krónikák és évkönyvek tá­jékoztatnak. A mai korban már nincs szükség nemzeti krónikákra és évköny­vekre, ezt a feladatot a napilapok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak bőven ellátják. Helytörténeti vonatkozásban azonban megnőtt a krónikák iránti igény. A helyi krónikáknak régi hagyományai vannak Magyarországon. A vá­roskönyvek, mezővárosi protocollumok, az egyházközségek „história domu­sai", az elszórtan és magánemberek által vezetett közérdekű naplók, mint Scaritus Máté „Kevi városából való szép Históriája", (amely 1570-től 1700-as évek közepéig tartalmazza Ráckeve mezőváros feljegyzésre érdemes esemé­nyeit), vagy Ballá Gergely „Kőrös városa Históriája" (Nagykőrös mezőváros történetét foglalja össze a 18. sz. közepéig) ennek a hagyománynak ékes bi­zonyítékai. A szocialista államokban, így a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és az NDK-ban a krónikaírás ma is virágzik, hazánkban azonban sokáig elhanya­golt terület volt, csak újabban lendült fel hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek kezdeménye­zésére. Az első krónikák színvonala azonban nem volt kielégítő. Hivatásos helytörténészek, levéltárosok és muzeológusok szakmai tanácsadása nyomán később már jobb krónikák is születtek. Komoly krónikaíró tevékenységről tu­dunk Borsod, Hajdú, Szolnok, Nógrád és Vas megyében. Intézmény szervezett * Szerk.: dr. Lakatos Ernő dolgozata a Pest megyei tapasztalatokról szól. Pest megyében a krónikaírás több vonatkozásban eltért a Baranya megyében intézmé­nyesített krónikaírástól, (pl. az összegezés a Napló elé kerül.) A szerkezeti eltéré­sek is azt bizonyítják, hogy a krónika széles határok között mozgó műfaj. A Pest megyeiek több elképzelése igen figyelemreméltó. Igen jónak találjuk a több éves ciklusok (pl. 5 év) utáni összefoglalás gondolatát. A tanulmány kitér az emlékkró­nika, termelőszövetkezeti krónika problematikájára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom