Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

élet 1928 tavaszától pezsgővé vált a tanítóképzőben. Február 2-án „Mecsek Sportkör" néven megalakult az ifjúsági sportkör. Vezetője Kuchta László lett. A Sportkör" néven rendszeresen folyt labdarúgás, lövészet. A PSC-pálya volt a labdarúgók otthona. A csapatból Pécs diákválogatottjába többen is bekerültek: Kapronczay, Muszty, Eichorn, Pálinkás. A „képzősök" komolyan kezelték az atlétikát is. Céllövészetben az első középiskolai versenyen légpuskával 1., manlicherrel 2. helyezést értek el. A tanári testület elkészítette a következő öt év kiválasztási tervét. A kirándulások, túrák szerves részét képezték az iskolai testnevelésnek. A tervből a következők valóra is váltak: 1928: Balaton 7 nap, 1929: Mátra-Alföld 15 nap, 1930: Bükk 7 nap, 1931: Kőszeg, Sopron 6 nap, 1932: Bakony 7 nap. A csapatok vezetője Szarni (később Széky) Pál volt. Az 1927/28-as évben megindult a leventeoktatói tanfolyam a II-V. évesek részére, amelynek eredményeként leventeoktatói képesítést is kaptak a tanítói oklevél mellé. 1928/29-től a IV. éveseknek testnevelés órákon hospitálniuk kellett, V. évben pedig minden növendék 1 alkalommal mintatanítást tartott testnevelésből is. A sportélet fejlődését a „Mecsek Sportkör" megalakulásától érdemes fokozottabb figyelemmel kísérni. Mint a kor sportjainak „királynője", az atlétikai versenyek számítottak a legrangosabbaknak. A tanítóképző az 1929/30-as tanévben kapcsolódott be Pécs legjelentősebb középiskolai sportversenyébe, a „Rohrer" vándordíjas atlétikai küzdelmekbe. 400 m-es futásban Gerezsi Géza, súlylökésben, diszkoszvetésben, gerelyhajításban Kiss László végzett az első helyen. Az 1930/3 i-es tanévben az évi sportbeszámoló szerint a testi nevelésre nagy hangsúlyt helyezett a tantestület: „És íme a probléma: megtanítani a gyermeket a gyermekkorban. A probléma megoldása: gyermekéletet a gyermeknek! Legyen benne sok-sok mozgási lehetőség a tomboló életenergiák érvényesülése, sok mosolygás, öröm és poézis. Ez az, amit a gyermek értéknek tart." (Székely Pál bevezetője.) A 30-as évek elején a „Rohrer" atlétikai versenyeken mindig nagyon jól szerepeltek az iskola növendékei. Az atlétika testnevelésen belüli túlsúlyát mutatják az 1932/33-as év szertár-gyarapodásában lévő felszerelések: 5 pár futócipő, 40 db atlétatrikó, 20 db atlétanadrág, 1 db gerely, 2 db magasugrómérce léccel, 11 pár sítalp. Szép sikerük volt 1933/34-ben, amikor csapatbajnokságot nyertek. Ezen évek kiemelkedő versenyzője volt Horváth Vilmos, aki egészen a magyar válogatottságig jutott DNy kerület ifjúsági rekordere, KISOK országos bajnoka, Magyarország középiskolai bajnoka az alábbi számokban: távolugrás (649 cm), diszkoszvetés (42,36 m), gerelyhajítás (55,17 m). Ebben az évben tűnt fel Horváth István is. Az ő sportága a súlylökés: 13,98 m-es eredménye kiemelkedő korosztályában, öt is majd a magyar válogatott versenyzői között találjuk. Az 1934/3 5-ös tanévben Horváth V. diszkoszban elért 46,53 m-es eredményével országos ifjúsági rekorder lett. A PEAC által 1934 őszétől 1935 nyaráig tartó „Dr. Neuber Ernő" középiskolás atlétikai viadalon a tanítóképzősök 7 sportágban győzedelmeskedtek. Horváth Vilmos és Horváth István szinte mindent megnyert ebben az évben is; országos