Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

sportfelszereléssel (meszelt pálya, kapu, ugróhely stb.) nincs ellátva. Ezeken a területeken a „serdültebb ifjúság" időnként szokott csak sportolni. Vagyis arra a célra szolgáltak, hogy alkalmasabb berendezés hiányában ezek tegyék lehetővé a testnevelési törvényben előírt testgyakorlást és testnevelést. Túlnyomó többségük közlegelő, vásártér volt. Ha megnézzük a megyében található 6 sporttelepet, azt tapasztaljuk, hogy 2 volt ellátva futópályával, 3-nak volt ugrópályája, dobópályával viszont csak 1 volt ellátva. Viszont mind a 6 sporttelep rendelkezett labdarúgópályával. 1-1 sporttelepen találunk tenisz- illetve korcsolyapályát. A kispuskalőterek és céllövőpályák, akárcsak a sportpályák, kezdetlegesek voltak és csak kis igényű szükségletek kielégítésére szolgáltak. Ezek a pályák is olyan területen létesültek, amelyeket más célra is felhasználtak. Nem voltak alkalmasak 100 méternél nagyobb távolságra való célbalövésre. Megalapíthatjuk, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetéhez képest erőfeszítéseket tett, hogy a testnevelési törvényben előírt feltételeket biztosítsa, azonban még mindig messze elmaradt az illetékes szervek által kívánt óhajokól. Magyarország 1938. március 11-én elnyerte a fegyverkezési egyenjogúságot. A nyílt fegyverkezést, az általános, kötelező katonai szolgálat visszaállítását, az ifjúság katonai előképzését, és militarista-soviniszta nevelését most már semmi sem zavarta.

59 Ezzel a leventemozgalom történetében új fejezet kezdődött. A leventesport 1930-1044 között A magyar uralkodó osztály megalkotta az 1939:11. tc.-t, a honvédelmi törvényt. A honvédelmi kötelezettségek között első helyen említette a leventekötelezettséget. A leventekiképzés céljául a magyar ifjúság előkészítését tűzte ki testben és lélekben a „hagyományos magyar katonai erényekben való nevelés útján".

,)0 A leventekötelezettség felső korhatárát felemelték a 23. évre.

61 De ezen a határon túl is leventeköteles maradt az az ifjú, aki valamilyen oknál fogva halasztást kapott a tényleges katonai szolgálat megkezdése alól.

62 A törvény a leventekiképzés idejét úgy határozta meg, hogy az csak évi tíz hónapot vehet igénybe, heti négy órában. Ez idő alatt a leventék kötelesek részt venni a kiképzési foglalkozásokon. Azok a leventék, akik betöltötték 18. életévüket, háromhetes összefüggő gyakorlaton vesznek részt.

63 A városok és községek kötelesek voltak - teherbíróképességük arányának megfelelő anyagi erejükig - biztosítani azokat az objektumokat, amelyek a leventekötelezettségek teljesítését előmozdították. így a helyi szükségleteknek megfelelő gyakorlótereket, lőtereket kellett létesíteniük, illetve leventeotthon céljaira megfelelő helyiséget vagy épületet biztosítani. Köteles volt a település továbbá a helyi leventeegyesület költségeinek a terheit is viselni.

64 A törvény a távlatokban is gondolkodott. A leventeintézmény fejlesztése érdekében előírta, hogy a település gyakorlótérnek olyan területet jelöljön ki, amelyet a jövőben leventesportteleppé lehet