Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
i929-i93°~ Dan a „Jövő" Munkásotthon Szövetkezet megalapítására került sor. Elnöke a szociáldemokrata Hergert Antal lett. A megszaporodott munkás kultúregyesületek, dalárdák, színjátszó csoportok kinőtték a húsz évvel korábban épült pártház kereteit is. A szövetkezet új kultúrotthont, és a több ezer kötetes munkáskönyvtárnak megfelelő helyet kívánt biztosítani. A város vezetése nem jó szemmel nézte a kezdeményezést és hosszú időn keresztül elzárkózott ennek mindenféle támogatásától. 1936-ban a törvényhatóságban tevékenykedő szociáldemokrata frakció ismételt követelésére a polgármester hozzájárult ahhoz, hogy különböző apróbb kedvezmények birtokában az otthon építését engedélyezzék. A várostól kért kölcsönt azonban mindvégig megtagadták. A munkás műkedvelő egyesületi mozgalom számára nagy problémát jelentett, hogy arra kényszerítették őket, hogy belépjenek a Műkedvelők Országos Szövetségébe és ott jelentős összegű tagdíjat fizessenek. Ennek következtében a teljesen önkéntes alapon szervezett, a párt és a szakszervezetek által anyagilag támogatott mozgalom hanyatlásnak indult. Ennek mutatója, hogy 1930-1937 között négy műkedvelő csoport szüntette meg működését. Ugyanakkor több új csoport is alakult. így például Szegedi József az ifjú építőmunkások közül szervezett műkedvelő kört és szavalókórust. Mivel nem rendelkezett megfelelő nívójú anyaggal, az országos vezetőséghez, Szakasits Árpádhoz fordult segítségért: „ . .. csak bohózatokat tudunk előadni, hitvány anyagunk van, amely sem művészi, sem szocialista" írta levelében. 111 Az 1920-as évek végétől 1937-ig működött a „Pécsi Politikai Kör". Az alapismeretekkel rendelkező munkások részére „Munkás Főiskolát" indítottak. Azt a törekvést, hogy a pécsi egyetem tanárai tartsanak előadásokat a munkásoknak, a haA MÉMOSZ műkedvelő együttese szüreti mulatságon (1936)
