Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

281. SIKLÓS Siklós, -on, -ru, -ra, -i [BCl : Sykos BC5—7: Siklós BC8, SchQl—9: Siklós Kl: Silos K4: Siklós K6, 8, 15, P

: Hnt, Bt, MoFnT2: Siklós] — T: 4044 ha/7027 kh — L: 7038. Siklós a török uralom alatt kormányzati központ lett, öt iszlám és két keresztény mahallével [Evlia Cselebi]. A hódoltság alatt magyar lakossága megfogyatkozott, és jelentős rác közösséget fogadott be a helység. A felszabadító háborúk után kb. 90 család élt Siklóson, részben magyarok, részben rácok. A 18. század elején kis görög kereskedő-kolónia is létezett Siklóson. 1800 körül a magyarság megszaporodott, ugyanakkor feltűntek a német, a horvát és a cigány anyanyelvűek is. Mint uradalmi központ, mezőváros indult fejlődésnek. A múlt század első felében zsidók kis csoportja érkezett ide. 1850-ben 1844 magyar, 665 német, 233 görögkeleti és 217 katolikus délszláv, 123 zsidó és 306 cigány anyanyelvű élt Siklóson. A mezőváros határa több középkori település területét olvasztotta magába. Ezek között van Csukma [Györffy 1:295], mely a török hódoltság után még lakott volt; Göntér [Káldy-Nagy 77. lap 602] pedig a török időkben lett pusztává; továbbá Aranyos [Györffy 1:271] és Poroszló [Györffy 1:370], melyek már a török idők előtt elnéptelenedtek. Már a 18. század folyamán kialakult a város határában néhány kis lélekszámú település, de csak a múlt század folyamán növekedett meg ezek száma és lakossága úgy, hogy elsősorban a szórvány és kiscsoportos településforma vált bennük jellemzővé. így létesült a számos -dűlő, -szállás, -tanya utótagú névvel jelölt külterületi lakott hely. Századunk első felében az összlakosság mintegy 10%-a élt ezekben. 1930-ban 465 magyar, 269 mémet, 5 tót, 34 horvát, 13 szerb, 4 bunyevác-sokac és 7 egyéb anyanyelvű élt a belterületen, a külterületen 364 magyar, 93 német és 11 egyéb anyanyelvű lakott. 1970ben az összlakosságból 6737 magyar, 180 német és 39 délszláv. — P. sz. "Hajdan neveztetett Soklósnak, a lovasság sokaságaiul, mely a Dráva folyó mentében Légrádtul fogva egész Siklósig őrködött a törökök berohanása ellen". Siklós [1251: Suklos: Györffy 1:278]. Bizonytalan eredetű. Egy feltevés szerint az e. lat. Sixtus szn.-re megy vissza m. Siktüs > Siklüs **. Süklós szn.-i alakokon keresztül. (A. m. í > l változáshoz vö. m. R. porosztó > poroszló, R. zásztó > zászló stb.) A m. sikló(kígyó)-hoz vagy egy abból magyarázott víznévhez időrendi nehézségek miatt nem lehet köze. (FNESZ. 571.). 1. Korvin utca [Korvin Ottó u] U. 2. Amerika, - ba [Petőfi Sándor u] U. A város távoli, kívüleső utcája. 3. Pengő-negyed Vr. Ide tartozik: 1, 5—8. Űj városrész emeletes házakkal. 4. Sportpája: Futbalpája. 5. Aradi utca [Aradi u] U. 6. Pozsonyi utca [Pozsonyi u] U. 7. Kassai utca [Kassai u] U. 8. Zombori utca [Zombori u] U. 9. József Attila utca [József Attila u] U. 10. Fazekas utca [K15: ~ ma: Vértanúk utja] U. Fazekasok laktak itt. Itt lakott Gerencsér Sebestyén, a híres fazekas. 11. [K4: Sikloser Herrschaftliche Felder (= Siklósi uradalmi földek; sz] 12. Kesztyűgyár [a Pécsi Kesztyűgyár kihelyezett üzeme] Tel. 13. Iskola utca [Iskola u] U. Általános iskola, diákotthon és gimnázium van az utcában. 14. Közlekedési-park Park. Gyermekek számára készült. 15. Asztalos utca [Asztalos János u] U. 18. Sziklai utca [Sziklai Sándor u] U. 17. Kállai utca [Kállai Éva u] U. 18. Sallai utca [Sallai u] U. 19. Gimi, -be: Gimnázium, -ba [Táncsics Mihály Gimnázium] É. 20. [K4: Herrschaftliche Trettplatz (= Urasági szérű)] 21. Hajdú utca [Hajdú Imre u] U. 22. Zsidó imaház É, ma lakóház. 23. Vókányi utca: Szabadság utca [K15: Vókányi utca, ma: Szabadság u] U. A hegyen keresztül Vokányba vezet. 24. Állomás: Vasútállomás É. 25. Benzinkút [ÁFOR] Rendeltetéséről. 26. [K4: Herrschaftlich Kalkofen (= Urasági mészégető)] 27. Kettes, -be: Kettes iskola [Batthyány Kázmér Általános Iskola] É. Korábban 2. sz. Általános Iskola. 28. Vásártér Vr. Ma beépített terület. Ré-