Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás
2 98. DRÁVACSEPELY • Drávacsepel: Csepel: Bérközcsepel, -be, -bű, -be, -i [BC1 : Chepell, BC4, 5, SchQl, 2: Csepel, BC6: Csepeli, BC7: Csöpel, BC8: Csepeli, SchQS—9: Csepely K4: Csepel K8—10, 12: Csepely P: Csepel Hnt, Bit, MoFnT2 : Drávacsepely] — T: 660 ha/1149 kh — L: 350. A török hódoltság alatt is lakott magyar falu, csak a múlt század utolsó negyedétől van néhány német és szláv lakosa. 1930-ban 405 magyar, 7 német, 2 tót és 2 horvát, 1970-ben 330 magyar és 28 horvát lakta. — Egyes adatközlők azt tartják, hogy a falu régen a Piski felé vezető útnál terült el. A mai település a tatárdúlás után alakult ki, mert előbbi helyén mindent felégettek. — A falut 1903-tól hívják Drávacsepelynek. Megkülönböztető névként kapta a Dráva-előtagot, előtte a lakosság által ma is használt Csepel volt a neve. — P. sz. „Lakói mind magyarok és helvét hitvallású protestánsak... szó hagyomány szerint már a mohácsi vész, és kivált a török foglalás korában helység volt; sőt még a tatár csordák dúlása korában is... az akkor még posványos és ingoványos határ egyik rekettyésében húzták meg magukat a lakosok. A szóhagyomány szerint neve eredetét egykori szigetszerűségétől nyerte, körül lévén övezve meg lábolhatatlan mocsároktól és ingoványoktól". P. sz. : (2. kéz) „Előbb »Csehpej« utóbb »Csepely« és jelenleg »CsepeW. A szájhagyomány azt mondja, hogy Csepel községnek régibb időbe volt földes uraknak neve Cseh volt, ki is a községben többnyire pejlovon lovagolt, s így előbb Csehpej-nek, később Csepely-nek, ielenleg pedig CsepeZ-nek neveztetik". — Fcs.: A falu lakosságát „hip-hup, csepeli =îk"-nek csúfolják Nh.: Egy lakodalom násznépe még a padláson is táncolt, dobogott: hip-hip-hip. Egyszercsak leszakadt a padlás, a sok hip-hip-bő\ lett egy nagy hupp. — A vidékre általában jellemző, hogy a szomszédfalubelieket pupákoknak, vagyis butáknak mondják. Ennek megfelelő szólásmondások terjedtek el Kémesen: A csepeliek keresztbe vitték a létrát az erdőben. — Karóval verték a szilvát, hogy megkéküljön. Tüzet raktak a cseresznyefa alatt, hogy a cseresznye megpiruljon. — „Beérkeztünk hupp Csépébe, ahol göccen a kocsi." — A Bérközcsepel falunév azzal lehet kapcsolatban, hogy e vidék régi tájneve: Bőköz ~ Bélköz < Belköz volt (Györffy 1:248.). A K9 több nevének helye eltér a többi kéziratos térkép lokalizálásától. — Az ó, ő, é magánhangzók helyén ou, öü, eé diftongus van a falu nyelvjárásában. Drávacsepely [1177/1500 k.: Chepely: Györffy 1:294]. A Csepely (~ CsepeZ) helynév vitatott eredetű. Talán a m. N. cseplye csepely 'sarjadék erdő; bokros, cserjés hely' fn.-ből keletkezett. Némelyek puszta szn.-ből származtatják magyar névadással; vö.: 12. sz.: CsepeZ szn. (PRT. 8:275); 1425: Chepel szn. (MNy. 63:359). E személynév forrását többnyire a török nyelvekben vagy a szlávságban keresik. A szlávságban vannak hasonó hangalakú helynevek is; vö. mac. Mènera hn., szín. Ceplje hn., le. Czepicle hn. A Dráva közelségével kapcsolatos Dráva- [1903: Mező: Hiv. Közs. 2:194] -előtag megkülönböztető szerepű. (FNESZ. 160, 187.) 1. Dezső, -be, -re [K8: Dezső; sz K9: Dezső, Dezső; 1, sz K10, 12: Dezső] S, sz. Valamikori tulajdonosáról nevezték el. 2. Ëgysor [Dózsa György u K10: Einezeil Gasse; U] U. Csak az egyik oldalán vannak házak. Hivatalos nevét nem használják. 3. Posta É. 4. Temető Te. 5. Klubszoba: Községház: Olvasókör: Csendörpihenő É. A nevek a megváltozott rendeltetését jelölik. Ma csak az első közhasználatú. 6. Templom É. 7. Iskola É. 8. Ezredéves-fák Erzsébet királynő emlékére hét gesztenyefát ültettek az 1910-es években. 9. Kétsor [Vörösmarty u KIO: Haupt Gasse; U] U. Hivatalos nevét nem használják. 10. Göcsös, -be [K8: Göcsös; sz, 1 K10: Göcsös P: ~; sz] S, sz. P. sz. „régi őserdő tuskóiról". 11. Iglictó [K8: Iglicztó; Mo, sz Iglisztó; sz, 1 K9: Iglisto, Iglistoi földek; 1, sz K10: Iglisto P: Iglicz tó, Iglitztói berek] S, Vö, Mo, sz, r, fás.
