Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

Gurbune de Boski et wetyh — AO. I. 489. 16. Cserösnyési-düllő [K2: Cseresnek Szin, K3: Cseresnye Szél, K5: Cseresnyés dülő; K8: Cseresznyéséit Dűlő, Cseresnyeszéli dűlő, Cseresnyést Dülő; sz P: Cseresnyeszel] S, sz. 17. Erdő-köz [K2: Erdő Kösz Mező; sz Erdő Kösz R; r K12: Erdőköz; 1 P: Erdőközi; sz] S, sz. 18. Orosa,' -ba [K2: Orosa Mező; sz K12: Orosa; sz P: ~ OrmSz.: ~] S, sz. 19. Nyír Ujjai-berök S, r, Sásas, Vízállásos. 20. Nyír ajja: Tamási-tábla [K9: Nyíralyja; sz K12: Nyír alja; 1] S, sz. Tamási ék laknak a végében. 21. Patér, -ra [K3, 5: Patér; sz. A 19. század végi úrbéri rendezéskor a Patér D-i része a káptalani uradalom Zehipusztájához került. K8: Patéri Dülő; sz Patéri dűlő; sz Patér; sz K9: ~; r, sz K12: Páter; 1 K16: Patér P: Patéri I; sz ~ II; r, sz OrmSz.: Patér, sz] S, sz. 22. Nagy-vőgy : Rövid-szélös [K3: Nagy völgy; sz K8: Nagyvőlgyi Dűlő, Nagyvőlgyi dűlő; sz KIO: Nagyvögi rét; r K12: Nagyvölgydűlő P: Nagyvölgyi; r, sz] S, sz. 23. Kenderfőd [K5: Űj osztású földek; sz K8: Kender földek, Kenderfőid; sz. Az 1862. évi úrbéri rendezéskor az uradalom kapta: Űj osztású Földek; sz, r K9: Kenderes; sz K12: ~ P: ~ „Mindig kendertermelésre használtatott."] S, sz. 24. Söprüs: Söprüs ujja [K5: Söprüsalja; sz K8: Söprüs aljai föld, Söprüs alja; sz K9: Seprősálya, Seprősályja; 1, r, sz K12: Söprüs alja, sz P: Söprüsaljai; sz OrmSz.: Söprüs, Dn MoFnT2: ~] S, sz. 25. Káposztás K3, 5: Káposztás; sz K8: Káposztás földek, Káposztás főid; sz K9: Káposztás; sz P: ~ K16: Káposztás kert; k] S, sz. 26. Kőrisös, -be Mo, Bokros. Kőrisfákkal telenőtt mocsaras, vízállásos hely. 27. Kocsmafőd : Tanéttó-főd [K5: Korcsma föld; sz] S, sz. 28. Rétek, -re [K3: Söpris Rét, Söprös aljai Rétek K5: Kemsei rét; r] S, 1, sz. Régebben vízállásos hely volt. 29. Űj-legellő : Űj-legyellő: Űj-legelő [K3: Nagy Völgy Alla, Görbönyeszéli Rét K5: Nagy rétek; r K8: Söprüsaljai Rét, Söprüsaljai rét, Nagy rétek; r K9: Nagy rét; r, sz P: Söprüsaljai; r Nagyrét; r, sz] S, 1. 30. Szigecskei-árok [K2: Szigecske Rétek; r] Vf, Mo. 31. [Kl: Forró Láz K5: Lapos rét; r] A korábbi térképeken Mo, Vf. 32. Tüskés, -be: Tüskés ajja [KI: Tüski ajja, Temető ajja; Mo Nyir ajja; Mo K9: Ligeti berek; Mo, 1] Mf, S, Vízállásos, Bokros, Sásas. 33. Liget, -re, -be [KI, 3, 5: Ligeth, Ligett Mező, Liget Mező, Liget; sz K8: Liget mezei földek, Liget mezei földek, Liget; sz K9: Liget; sz K12: ~ P: Ligeti] S, sz. 34. [K3: Canabetum, Kenderföld; sz 1886-ban: K5: Éjszaki vető; sz] 35. Hidelő: Hídelő [K2, 3, 5: Hidelő, Hidelly, Hideli, Hidelői Mező; sz K8: Hideló mezei Földek, Hidelőmezei földek, Hidelő; sz K9: Hídelő, Hídelő; sz K12: Híd elő; sz P: Hidelői OrmSz.: Hidelő Dn] S, sz. Valamikor egy híd volt itt. 36. [K2: Megye Mező, Mögye mező; sz] 37. Egrös, -be [K12: Maláka; 1] S, sz. Egörfás hely. 38. Nagy-árok, [P: Fojócsai; r OrmSz.: Fojócsa] Vf. A 38—48. számmal jelzett nevek az egykori Zehi- és Gradistyepuszta területét alkották 39. Temetőji tábla: Temetői tábla S, 1, sz. Zehi P egykori temetője mellett. 40. Szérűskert [K5: Szérüs kert] S, sz. A káptalani birtok gabonáját a földosztásig itt csépelték. 41. Zehi temető S, 1, Bokros. A temetői nyomai még megvannak, de ide már nem temetkeznek. 42. Zehi, -be: Zé, -be: Zehipuszta [BC1: Zeit (!) BC8: Zechi SchQ2: Zéé SchQ4—6, 8, 9: Zehi SchQ7: Zehi KI—4: Praedium Zehi, ZeKi puszta; P K6: Zehy Puszta. A Dráva áradásai miatt évente veszélyeztett pusztája volt a 18. században a Pécsi Káptalannak. Kl,2: Zehi-puszta P: ~ MoFnT2: ~] Lh. A káptalani birtok a két háború közt általában bérlők kezén volt. A török hódoltság előtti időből Zehire vonatkozó adat nem került elő. Neve legkorábban a pécsi káptalan birtokairól a hódoltság alatt készült lajstromban szerepel, mint Gredistye birtokhoz tartozó falu: Zeüh [PPL: K.96, 30. lap]. A hódoltság utáni években még lakott helység volt; lakói a 18. század elején költöztek a környező