Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

2 9 0. DRÁVASZERDAHELY Szördáhel, -ön, -rü, -re, -i: Drâvaszërdahej, -en, -rü, -re, -i [BC1, 4—6, 8, SchQl—9: Szerdahely K8, 9: Drávaszerdahely P: Szerdahely, Szeredás Hnt, Bt, MoFnT2: Drávaszerdahely] — T: 624 ha/1090 kh. — L: 282. Szerdahely a török időkben is folyamatosan lakott helység. Lakói magyarok. Csak a 2. világháború után települtek itt meg délszlávok (Hoóz adatai szerint). 1930-ban 317 magyar, 1 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-hen 248 magyar és 37 délszláv lakta. P. sz. „Magyar ajkúak lakják. A Törökháboruba még város volt; Siklósnak egyik elővárosa. A paplak keleti oldalán volt egy forrás (az országút széliben), ezen forrásnál lett volna egy etető hely". — A. sz. a falu a mai helyétől délre terült el, kb. a Szödöny-szé mentén. 1500 körül a törökök támadása elől a lakosság bemenekült a Szödönybe, amely berek, mocsár, ingovány volt. Cölöpöket vertek a nádasba, erre építkeztek. Szödény-szigetre csak az általuk készített hidakon lehetett bejutni. Fcs.: A szerdahelyiek a szomszédos faluk lakóit pupákoknak hívták. A. sz. a pupák 'műveletlen, buta'. (V ö. : OrmSz. 447.) Drávaszerdahely [1177/1500 k.: Zeredahel: Györffy 1:392]. A Szerdahely hn. arra utal, hogy a falu egykor szerdánként tartotta a hetivásárját. A megkülönböztető szerepű Dráva- [1907: Hnt. 188.] előtag a Dráva-mellékkel kapcsolatos. (FNESZ. 188.) 1. Bika-rét [K8: ~] Fr. A község apaállatainak kaszáltak itt szénát. Később beépült. 2. Száz öl hosszú Fr. Ezen a területen a telkek hossza 100 öl volt. Csak a szélességük különbözött. 3. Kosut utca [Kossuth u] U. 4. A"só-faZin;éc/ Fr. A templomtól Ny-ra eső terület. Mélyebben fekszik. 5. Templom É. 6. Emlékmű Szo. Az 1. világháborúban elesettek emlékére állíttatták. 7. Fősőfaluvég Fr. A község K-i része. Magasabban fekszik. 8. Iskola [Általános Iskola] A. sz. török templom fundamentuma van az iskolaudvarban. 9. Temető Te. A. sz. régen a környékről is ide temetkeztek, mert ez magaslaton van, és nem vizenyős. 10. Erdő ajja Mf, r. A viszlói erdő alatt van. 11. Tüjjös, -be: Tühös, -be Mf, e, sz. 12. Beső-szilas kűső-düllő [K8, 9: ~] Mf, berkes r. A Belső-szilas határhoz közel eső része. 13. Viszlai ut [K8: ~] Üt Diósviszló község felé. 14. Tanétó-főd: Tanittó-főd S. e. A mindenkori tanító használta. 15. Beső-Szilas-közép [K8: ~; r K9: Belső Szilos közép; 1, r, sz] Mf, vizes, sz. A Belső-szilas középső része. 16. Szilas, -ba: Szilasok [K8: ~ K9: Szilos; 1, r, sz P: Szillas; r, sz] Mf, Vö, sz, r. A Belső-Szilas és a Külső-Szilas összefoglaló neve. 17. Kűső-Szilas [K8, 9, P, MoFnT2 : ~] Mf, vizes, sz, r. A Szilasok K-i része. 18. Beső-Szilas [K8, MoFnT2: ~] Mf, vizes, sz, r. A Szilasok Ny-i része. 19. Beső-Szilas beső-düllő [K8: ~] Mf, sz. A Belső-Szilas D-i része. 20. Füzes, -be Mf, e. Fűzfákkal beültetett terület. 21. Egörszögi-csatorna: Pöttendi-csatorna : Pöttendi-kanárizs [MoFnT2: Egerszegi-csatorna] Csa. A Pöttendi-legelő mellett visz el. 22. Rádi-határszé [K8: A raádi határon; r Raádi határ; r, sz. Ráádi határ rét; r. Raádi határszél menetele] Mf, berkes sz, r. A rádi határ mellett van. 23. Mákrád-szé [K9: Mokrád Szél; sz Mákrádszéli fövény; sz P: Mokrádszél; sz] S, sz. A Makrád mellett fekszik. 24. Mákrád-széli-vőgy [K8, 9: ~] Vö, sz. Vízlevezető árok volt benne, amely az Eger szeg i-csatornába folyt. 25. Pöttend-széli-vőgy Vö, sz. A Pöttendilegelő mellett van. Vízelvezető árok volt benne. 26. Pöttendi-legelő : Pöttend, -re K8:~; 1, Mo K9: Pöttend; 1, r, sz P: Pötend; 1, sz] S, Mo, 1. 27. Utómérési-düllő S, sz. 28. Makrád, -ra [K2: Magrad Hut-Weid; 1 K8: Makrád, Makrád, Makrád; sz, 1 P: Makrád; 1] S, 1, sz. 29. Vashíd Híd. Vasból készült. 30. Tanya-rét : Badicdüllő S, sz. Régen egy Baditz nevű pap rétje volt, később a nagygazdák vették