Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 237—320: Siklósi járás

24 5. MARÓ CSA Marúcsa: Marócsa, -n, -ru, -ra, -i [BC5, 6, 8, SchQ6, 7: Marocsa SC2, SchQ5: Marocza SchQl: Marotsa SchQ2—4, 8, 9: Marócsa KI: Marócsa K4: Dorf Marocsa, Terrénum Marótsa K8, 9, P; Hnt, Bt, MoFnT2 : Marócsa] — T: 1148 ha/ 1995 kh — L: 245. A török hódoltság alatt valószínűleg nem lakták folyamatosan. A falu lakosságáról a 18. század elejétől vannak adataink. Akkor és napjainkig mindvégig magyar lakói voltak Marócsának. Más nyelvű beköltözőről nincs adat. 1930-ban 215, 1970-ben 216 lakosa volt. — P. sz. "Régebben hozzá tartozó egyházak voltak: Legéncsi hajdan falu volt, jelenleg ős erdő; Endrőcz falu jelenleg is: KÖrcsönye jelenleg puszta; Gilicze hajdan falu, melynek lalkosiai a Török uralom alatt inaiét elköltöztek és a szomszéd Kákics nevű helyen letelepedtek". Fcs. : A szomszéd községekben úgy nevezik a marócsaiakat, hogy göcsönülők. A házak előtt göcsöket raktak 'ki, azon üldögéltek. A szomszéd községeket rigmussal gúnyolták: "Göcsön ülő Marúcsa, / Egy sorbu áll Okorág, / Hátú bérös Bogdása, / Elveszött a sarágja, / gidrös-gödrös Kákics, / Haupékoló Zaláta." Fcs.: A marócsaiakat hadaró, hangos beszédjük miatt "uerebek"-nek csúfolták. (Berze Nagy 2:596.) Marócsa [1431: Marocza: Csánki 2:505]. Déli szláv eredetű; vö. szín. Marolce hn. <: szín. Marolta szn. (< ném. R. Mârolt szn.) L. még szb.-hv. Moravce hn. és szín. Marovce hn. (FNESZ. 408.) 1. Egyes sor: Petőfi utca [KIO: Dorfgasse] U. Marócsa legrégibb utcája. 2. Templom: Református templom É. 3. Pásztorház utca U. Ma is pásztorok laknak itt. 4. Kettes sor: Kosut utca U. Később épült, mint az Egyes sor. 5. Kis köz Ût a libalegelőre. 6. örzsébet-kert : Buzás-kapu Kert. Itt nyomatták a gabonát, majd Erzsébet királyné emlékére fákat ültettek. 7. Kanális: Feketeviz-csatorna: Okor-kanális [K4, Bt: Okor MoFnT2: Feketevíz] Cs. 8. Erdőkémia [MoFnT2: Fűztelep] S, fűztelep. 9. [K4: Mühle] Egykor malom állt itt. 10. Legéncsi-mező : Fölső-Legéncsi: Főső-Legénesi [K8, 15: Legencsei rét; r Hnt, Bt: Felsőlegencse MoFnT2: Legencsei mező] S, r. Legéncsi része. 11. Legéncsi, -be: Legencse, '-be [SCI: Legincse SC6: Legenche SchQ9: Legencse K8: Legencse-pusztai Erdő; e K10: Legentsei erdő, Malom berek P: Legéncsi "hajdan falu volt, jelenleg ős erdő"] S, sz. Legencse középkori falu (Csánki 2:625) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan a 18. század folyamán is. és csak a múlt század végén alakult ki itt lakott település. Lakossága magyar cselédség, de néhány német anyanyelvű is megtelepült itt. Századunk elején megalakult a másik Legencse puszta; így Alsólegencsén és Felsőlegencsén 1930-ban 57 magyar és 2 német anyanyelvű élt. 1970-ben már csak Felsőlegencsének volt 9 magyar lakosa. 12. [K15: Kapós] 13. Lopót, -ra, -ba: Lopod, -ba S, 1. Helyén erdő volt. A. sz. itt tanyáztak Patkó Pista betyárjai, s a név a lopás szóval kapcsolatos. Nd. : "A lopódi tölözsbe / Sírva járká Bödő Böske." 14. Lopódi-tölös S, sz. Régen tölgyerdő volt. 15. Pétér-major: Fiiztelep [MoFnT2: Fűztelep] S, Fűzrbelep. Lh. 16. Malom ut: Szigetvári ut: Szigetvári ut Űt. A régi malomhoz, ill. Szigetvár felé vezet. 17. Mégvátási-fődek S, sz. A. sz. az 1920-as földreform idején kiosztott terület. 18. Györ Jóska téglaégetőbe É. Tulajdonosáról. 19. Bótosék téglaégetőbe É. Tulajdonosáról. 20. Tóték téglaégetőbe É. Tulajdonosáról. 21. Remic, -be S, sz. Korábban kis erdő volt. 22. Pusztafődi-düllő [K8: ~ K10: Pusztai földek] S, sz. 23. Legéncseipuszta [K4: Puszta Legentse; e P: Puszta] S, sz. 24. Gazdasági ut Űt a Legéncseipusztához. 25. Uradalmi-kut Kút az uradalmi földön. 26. Kepés-gunyhó. A. sz. itt aludtak az aratók. 27. Ha40 Baranya földr. nevei II.