Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Brádákdr 'Breite Acker' [F: Breite Aecker; sz] Ds, sz. Szélesebb parcellák voltak itt régen. 77. [K2: Hanf Felder; sz] Kendertermő hely volt. 78. Röpülős emlékmű Emlékmű. 1971-ben itt lezuhant egy mentőrepülő. Erre a tragikus eseményre utal a név. 79. Herman Ottó-szobor Szo. Herman Ottó természettudósunk egykor sok szállal kötődött Baranyához. Ezért méltán kapott szobrot a róla elnevezett tó partján. 80. [K5: Falu mellett; 1] 81. [K3: Molitoris 'molnáré', sz] A malomhoz tartozó birtok volt. 82. Diós-mező: n. Nuszpámákar 'Nussbaumacker' [K2: Nuss Paum Aker; sz K3, 5, K8/a, b, P: Diós mező; sz K8/c: Diós Mező; sz K12, F: Nussbaum Aecker; sz] D, sz, 1. Régen diófák álltak itt. 83. n. Khërigavég 'Kircheweg' Ut. Ezen jártak templomba (misére) Abaligetre a tekeresiek. 84. [K2: Neue Aker; sz] 85. n. Üvarcverig 'Über Zwerig' Ds, sz. 86. [K2: Graut Aker Wiesen; r] 87. Orfüi ut: Szakáli ut: n. Szákálar Vég 'Szakáler Weg' n. Orfüer Vég 'Orfüer Weg' Ut. Orfű és Szakái felé vezet. Az adatközlők nem ismerték: 15. K5: Uradalmi földből — 25. K5: Keskeny mező alatt — 28. K3: Molitoris — 29. K2: Pruk Wiesen — 33. K2: Pärchen Baum — 34. K3: Legelő — 44. F: Heiducken Hecken — 45. F.: Lange Aecker — 46. K2: Spicz Wiesen — 48. K2: Kleine Marást — 52. K3: Pascuum — 53. K2: Eich Baum — 56. K2: Hanf Felder — 59. K2: Neue Wiesen — 61. K2: Ek Wiesen — 62. K2:Ek Aker — 70. K2: Kleine Wiesen — 74. K2: Wein Gebürg — 75. K2: Krumpiern Aker — 77. Hanf Felder — 80. K5: Falu mellett — 81. K3: Molitoris — 84. K2: Neue Aker — 86. K2: Graut Aker Wiesen. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K2: = 1782: Gl. fasc. 408. No. 20. — K3 = 1802: GT. 6.; 1820: GT. 92/c. — K4 = 1840: GT. 130/b. — K5 = 1864: PiT. 8. — K8/a = 1859: BiÜ 889. — K8/b = 1860: BiŰ 890. — K8/c = 1863: BiÜ 891. — K9 = 1850 k.: BmK 310. — F = 1865 k.: térkép a földmérési felügyelőség anyagában. — KI 2 = 1864/89/92: Kat. színes birtokvázrajz. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: dr. Pesti János főiskolai docens, Sebők Ágnes főiskolai hallgató, Tihanyi Erzsébet főiskolai hallgató — Adatközlők: Korhammer József 64, Schaff János 66 é. 57. MECSEKSZAKÄL Szakái: Mecsekszakái, -ba (-on), -ru, -ba, szakálli [BC1: Szakoly, Szakar BC3, 5: Szakái BC4: Szákállas BC6, 8, SchQ5: Szakáll BC7, SchQl—4, 6—9: Szakái K2: Szakáll K3, 4: Szakái, Szakái K8/a, K8/b, K9, T, P: Szakái Hnt, Bt, MoFnT2: Mecsekszakái] — T: 301 ha/522 kh. — L: 77. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. A 17. század végétől magyarok lakták, A múlt században néhány német anyanyelvű is élt itt; számuk 10 fölé nem emelkedett. 1930-ban 128, 1970-ben 80 magyar lakosa volt. — P. sz. „Tiszta magyarok lakják. A falu a hegy nyugati oldalán a völgynél feljebb fekszik". — A. sz. A falu alakja olyan, mint egy szakállé. Egyesek szerint régen itt sok szakállas ember lakott; mások szerint kiszakállasodott az, aki elérte a falut (mert nehéz volt megközelíteni). — A szomszédos Bános falu nevét arról kapta, hogy bánta, aki oda ment lakni. — Husztót neve onnan van, hogy régen ott husz tót lakott. — A falu alatti rétek, berkek helyén jelenleg tó van, a Pécsi-tó. A tó körül nyaralók épültek; ún. „hétvégi telepek" alakultak ki. Mecsekszakái [1332—7: Zakal: Györffy 1:380]. A Szakái hn. puszta szn.-bői keletkezett magyar névadással; vö. 1180. k.: ZacaZ szn. (PRT. 8:269). Az alapjául szolgáló szn. a török eredetű m. szakáll fn.-ből való. Nem fogadható el az a feltevés, mely szerint a Szakái hn. szláv eredetű volna, és a Szakoly hn.-vel tartoznék össze. A megkülönböztető szerepű Mecsek- [1907: Hnt. 669] előtag a községnek a földrajzi helyzetével kapcsolatos. (FNESZ. 359, 414.)