Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

zö — 73. K8/b: Külső pázsit — 75. K8/b: ökör élés — 78. Bt: Okor — 79. K3 a: Csapa Szege — 82. P: Hosszi rét. Nem tudtuk lokalizálni: MNy: Fodorirtás — K16: Fiatali m. Ma volt a Sándorárok mentén. A K12-ben Kacsótai malom néven szerepel. Az írásbeli nevek forrásai: BC = 1542: OL. Conscr. Port. 73/3. — K7 = 1857: BmT 220. — K8/a: *=• 1800k.: BiÜ 857. — K8/b = 1862: BiÜ 321. — K8/c mm 1862: BiÜ 322. — K8/d = BiŰ 323. — K9/a •* 1855: BmK 122. — K9/b = 1877: BmK 548. — KIO — 1857: BiK 97. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — MNy = Magyar Nyelv XLI, 94. — Hnt: 1973 — MoFnTl: 1971 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Tislarics Márta főisk. hallgató 1976-ban és dr. Zsolt Zsigmond 1961ben. — Adatközlők az 1961-es gyűjtéskor: Bizó Béla 9, Boskovits István 64, Deák Lajos 78, Kőszegi Béla 10, Véga Vince 63 é., az 1976-os gyűjtéskor: Ágoston János 66, Csepregi Julianna 62, Csepregi János 74 é. (Dr. Zsolt gyűjtését publikálta: BH. 1970. 144—146.) 142. SZENTLÖRINC Szentlörinc: Lőrinc, -ön, -rü, -re, -i [BC1: Szent Lorencz BC2—6, SchQ2: Szent Lőrincz BC7 : Sz. Lörincz, ad S. Laurentium BC8 : Szt. Lörintz SchQl : Szent Lörintz SchQ3—9: Szent-Lőrincz K8/a: Szt:Lőrencz K8/b, K8/c, K8/d: Sz. Lörincz K8,d: Szent Lörincz P: Szt. Lőrincz Hnt, Bt, MoFnT2: Szentlőrincz] — T: 2780 ha,4825 kh — L: 3926. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. A hódoltság után a környék magyar falvaiból több család költözött ide. Magyar lakossága mellé a múlt század első felében kezdett csekély számú német, a század második felében pedig horvát, tót és egyéb anyanyelvű betelepedni. A 2. világháborúig a nem magyar anyanyelvű lakosság a község népességének mindössze 2—6%~át tette ki. 1930-ban 2210 magyar, 24 német, 1 tót, 1 horvát és 6 egyéb anyanyelvű lakosa volt; a kisebb külterületi helyeken 27 magyar élt. 1970-ben (külterületével együtt) 3460 magyar, 467 német és 7 délszláv lakta. Külterületi lakossága ekkor 658 fő volt. — P. sz. „A helység nevét azon Szenttől vette, kit védszentéül választott, mint a szomszéd helységek is (Szt. Iványi, Szt. Gál, Szt. Dienes, Szt. Király stb.). — A falu határa [1865ben] 4837 kat. hold. Ebből 2353 Eszterházy földesúré volt". — Fcs. : „Pelérdi Banderok"" vagy „pelérdi Andrások". így csúfolták a pellérdieket, mert sok András keresztnevű élt ott. — A „Pelérdi tormások" meg arra utal, hogy sok tormát vittek a pécsi piacra a pellérdiek. Fcs.: van még Berze Nagy 2: 595. alatt! Szentlörinc [1241 u.,/1350/1404: t. cruciferorum eccl-e S. Laurency de Wkur: Györffy 1:389; 1417: Zenthlewrynch Csánki 2:526]. Az Okor melletti falu a templomos keresztes lovagoknak Szent Lőrincről nevezett rendházáról kapta nevét. (FNESZ. 608.). 1. Téglagyári-gödör : Gödör G az egykori téglagyár helyén. Kis tó van itt. 2. Téglagyár: Krammer-téglagyár Téglagyár. Egykori tulajdonosáról. 1952-ben itt avarkori sírok kerültek elő. 3. Fürdő [Strand] Termálfürdő. 4. Gödör: Kramm'ér-gödör G. 1940-ig innen termelték ki a földet a téglagyár számára. 5. Téglagyár: Gëbauër-téglagyar Téglagyár. Egykori tulajdonosa nevéről. 6. Nagymalom É. Malom volt, Kb. 1930-ig működött, Tulajdonosáról. 7. Játszótér [Teniszpálya] Tér a strand előtt. 8. Ó-temető: Temető: Játszótér Tér. A régi temető helyén ma játszótér van. 9. Tanizër-malom Vízimalom volt. Egykori tulajdonosáról. 10. Szabadság utca [~] U. 11. Cigánytelep [~] Fr. Tíz cigánycsalád lakik itt. 12. Fürdő utca [~] U. A strand felé vezet, 13. Aradi vértanúk utca [~] U. 14. Mtmícócsi utca: Bükösdi ut: Cserdi ut [Korábban: Eszterházy u Hiv. Mun-