Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

lyére 1874-ben emelték az újat, Szent István tiszteletére. 23. Csille-köröszt Ke. Állíttatójáról. 24. Hetényi ut Űt. Hosszúhetény falu felé. 25. Fühenyös, -be, -re: Föhenyes: Fühenyes-tetö [K8/a, T: Fövenyes; sz K8/b: Fövényesi dülő; sz KIO, P: Fövenyes: sz] S, sz. Kissé homokos talajú. 26. Lóránti-legellök [K8/a, K8/b: Loránti legellő; 1] S, Men, 1, e. 27. Láz, -ba: Lázi-düllő [K8/a: Lázi dülő P: Lázi szöllő K9: Láz; 1, sz, sző K8/b, MoFnT2: Láz KIO, 12, P: Láz; sz] Ds, sz. Korábban e és irtásföld volt. 28. Pécsváradi ut Út. Régen ez vezetett innen Pécsváradra. 29. Hármas-halom S, sz. Három falu határa találkozott ezen a helyen. Nagy földhalom és rajta cölümp 'faoszlop' jelezte a határt. 30. Hatos ut [6. sz. főútvonal] Út. Pécs és Budapest között. 31. Pusztási-düllő : Pusztás, -ba [K8/a: Pusztási dülő; sz K8/b, K9, 10, 12, T, P: Pusztás; sz] Ds, sz. 32. Lóránt, -ba [KIO, P: Lóránt: e, 1] S, sz, 1. 33. Kübánya: Loránti kübánya Régen kőbánya volt. Innen hoztak követ a helyi építkezésekhez. 34. Várdi-mező [T: Várdi Mező; sz K12, P, MoFnT2: ~ ; sz] S, sz. 35. Dékányék körösztyik Ke. Állíttatója dékány és harangozó volt a faluban. 36. Fektető [K9: Faluná (?); 1, sz] Ds, 1. Itt deleltek a marhák. 37. Láz-tető [K8/b, P: ~] Ds, Fs, sz. Korábban ez is irtásföld lehetett. 38. Pap-rét [Can. Vis.: Pratum Papp — Rét dictum (habet) trium falcast] S, Gs, r, sz. A Pap család birtokához tartozott. 39. Berök, -be: Berki-rét: Pusztási-rét S, Mf, r, nádas. 40. Csós, -ba: Csoós, -ba [KIO: Csuhos; 1, r] Mf, Mo, r. Lásd még a 3. sz. név alatt! 41. Zörgő, -be [T: Lászlószerelme; sz] Ds, sz, 1. Zörgő fű 'zabhoz hasonló növény, zörgő termésekkel' terem itt. 42. Láz-gödör [T, P: ~; sz] Gs, sz, mlen, 1. Korábban irtásföld volt. 43. Lázi-szöllők [K8/a: Lázi szőllők; sző K8/b: Lázi-szőlő; sző T: Láz; sz, sző P: Lázi szöllő; sző] Vö, Os, sző. 44. Zámor ajja: Zámori-szöllő [K8/a: Zámoralja KIO: Zámorallya P: Ámoly alya, Ámolyi szöllő] Ds, Os, sz. A Zámor alatt van. 45. Puszta, '-ra [K16: Martonpuszta; Pu] Ds, sz. Régen itt puszta, major volt. 46. Fenyeres, -be [K8/a, K12, T, MoFnT2: ~: sz] Vö, Os, sz, r, k. 47. Kertök ajja [K8/b: Kertekalja; r KIO: Kertekallya; r T: Kertalja; r P: Kertek alja] S, r, k. 48. Falu ajjai-rét [K8/a: Falu alatti rét; r K9: Falu alatt; r] S, r, sz, k. 49. Lázi-ódal Do, sz, 1. 50. Lázi-legellő [K8/a: Lázi Legellő; 1 K8/b: Lázi legelő; 1] Vö, Os, sz, 1. 51. Cser, -be [K9, 10, 12, T, P: ** ; e, 1] Ds, Os, sz. Korábban e, majd irtásföld és sző volt ezen a helyen. 52. Csegze, '-be: Csegző, '-be [P: Cserge (?), Csezge (?)] Men, sz. 53. Zámor, -ba [K8/a: ~; sz T: Zámori dülő; sz K12: ~ ; sző, sz] Ds, sz. A Pusztához tartozott. 54. Zámor-irtás [K8/a: Zámori Legellő; 1 K8/b: Zamori legelő T: Zámor (irtás); sz] Ds, sz, 1. 55. Madaras, -ba: Madaras-düllő: Madarasi-rét [K8/b, K10, 12, P: ~; r, sz K8/a: Madarasi rét; r] S, r, sz. 56. Malom ajja [T: Malomalja; r] S, r. Malom volt a közelében. 57. Malom fölötti f

eueres: Fényerős, -be: Fenerös, -be [T: Malom fölötti fenyeres] S, Men, sz, k. Régen fenyereskert volt. 58. [T: Szőlők Alja; sz] 59. Malom: Jëkli-malom É. Vízimalom volt. Egykori tulajdonosáról. 60. Hosszibéli ut: Hirdi ut [K8/b: Hirdi ut; út] Űt. Hird falu felé vezet. 61. Szállás, -ba [K8/a: ~ K8/b: Szállás földek K9: ~ ; r, sz K12: ~; sz, sző P: ~ K10: Szálásrét; r] Vö, katlanszerű hely, sz, r, k. E helyen régészeti feltárást akartak kezdeni, de pénzügyi nehézségek miatt erről lemondtak. 62. Takó-köröszt Ke. A Takó család állíttatta. 63. [K10: Malom felé P: Malom föle] Malom volt alatta. 64. Szűrük: Szürüs-kert S, sz, k. Régen itt csépelték a gabonát. Pajták is álltak ezen a helyen. 65. Sor ajja Ds, sző és pincék. Pincesor volt fölötte (32 pincével). 66. Szilágyi ut: Szurdok, -ba [K8/b: ~; út] Űt. Szilágy falu felé. Egy része Hor.-ban halad. 67. Madarasi-kiskut F, Kút a Madaras nevű dűlőben. Jó vize volt. 68. Malom, Malomná S, Os, sz, r. 69. Fölső-högy [K8/b: Felső hegyi Szőlő; sző K10: Felsőhegy; sző P: felső hegyi szöllő; sző] Ds, sz, sző, mlen. 70.