Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

s miután többnyire németek szállták meg, s mivel közeli szomszédja Magyar üröghnek neveztetik, elneveztetett JVémeí-Ürögmek. A falunak csak belterülete van; határa [dűlőnevei] nincsenek! Határos: Pécs, Magyarürögh, Patacs, 2. kéz: Németh-Ürögh használtatik minden hivatalos ügyekben; a Ráczváros név in­kább helyi elterjedéssel bír ..." — P. sz. „Ide tartozik még [Pécshez] a város nyugati határszélén Rátzváros, melly nev 1689­ik évben keletkezett. . . ezen időben a Rátzok és a Katholikus egyház között egyesség jött létre, időközben azonban súrlódások támadtak a kiegyezett felek között, és a Rátzok vagy Bos­nyákok több jelét adták gyűlöletüknek, így 1693­ik évben ellenök panasz tétetett és az határoztatott, miként ha egy holnap alatt nem okulnának, tartoznak a vá­rost elhagyni; ez nem történvén meg, így a püspöki igazgató beleegyezése foly­tán, a nevezett helyen telepedtek meg". —• 1691—1693-ban Pécs város területét el kellett hagyniok a görögkeleti vallásúaknak. Ekkor telepedtek meg Ürög terü­letén a volt pécsi rácok; s faiujukat a 18. században Rácürögnek nevezték. A 18. század második felében kezdtek németek idetelepedni; a század végére a szláv lakosság elköltözött, 1781-ben létesült a (rkat.) plébánia. Ekkor a lakók több­sége német volt, s a falu nevében is megmutatkozott ez. Ekkor már Németürög­nek nevezték a plébániát, a köznyelven azonban nem veszett el a régebbi Rác­város név. A faluban rövidesen megjelent a magyar lakosság is. A 18. század folyamán többségében magyar nyelvűvé vált a helység. 1920-ban 296 magyar, 31 német és 5 különböző egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1930-ban olvadt be Pécs városába. 1940. Véber-malom [Kl : Franciscanorum, modo Jacobi Strasser ké­sőbb: Vetus mola Franciscanorum, nunc Melcer 'Ferencesek malma, jelenleg Strasser Jakabé; később Régi ferencesek malma, most Melczer' K6: Hegyi ma­lom] É, Vízimalom volt. 1941. Vőgyi dülő [Pt:. Völgyi dűlő; út K6: Oömyei Földek] Üt, mellette sző. 1942. Vőgy Vö, sző, e. 1943. Fölső-Makár dülő [Pt: Felsőmakár dülő; út] Üt, mellette sző. 1944. Fölső-Makár: Makár, -ba [T8: Fel­somakár; sző, e Hnt, MoFnT2, Pt: Felsőmakár; Lh, sző] H, Lh, sző. Makár János nevéről. Lásd még az 1935. sz. névnél! Meredeken emelkedő szőlőhegy. Kiváló borokat terem. DNy-i lábánál bronzkori, lejtőin római-kori lelőhely. 1945. Oldal dülő [Pt: Oldal dülö; út] Üt, Lh, mellette sző. A Makár-hegy oldala. 1948. Patacs, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Pattady (!) BC2—6, 8, SchQ5—9: Paíacs SchQl—4. K2—5: Patats K9, P, Hnt, Bt, Pt, MoFnT2, Mt: Patacs] 1930-ig önálló község volt; azóta Pécs része. Patacs területéhez tartozott: 1948—2042. Patacs középkori magyar falu [Györffy 1:356] a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely­ség volt. Csak a múlt század második felétől van kevés nem magyar ajkú lakosa. Belterületén több új utca épült. 1920-ban 797 magyar, 4 német és 1 egyéb anya­nyelvű lakosa volt. — P. sz. „Hegyaljai vidék. . . , miután a Mecsek hegy alatt fekszik. A monda szerént Pécs városánál elébb népesedett, és kis szerű templo­ma is a pécsi püspöki templomnál régibbnek mondatik. A község utczáját egy folytonossan folydogálló, a hegyekből eredő patak hasítja keresztül, melytől hihetőleg elferdités által Patacs nevét nyerte". — Patacs [1252: v. Potoch, iuxta viam Potoch — Györffy 1:356] helynevünk bizonyára személynévi eredetű. Pais Dezső ugyan a Patacs falunevet növénynévvel hozza kapcsolatba [MNy. XX., 265—6 és MNy. LVII, 164.], Kiss Lajosnak a Zala megyei Pat helység nevére vonatkozó etimológiája alapján az a valószínűbb, hogy Patacs is puszta személy­névből keletkezett magyar névadással. Lásd még FNESZ. 502. Pat alatt! 1947. Aprószöllök [K9: ~; sző] Ds, sző a falu felett. Kis területű. 1948. Lőtér [Pt: ~ dwZő; út] Dt, mlen és Lh, út. Korábban katonai lőtér volt. 1949. Pórag, -ra: Parag, -ra [K8, 12: Pórag, Parlag; sző Pt: Parlag dűlő; út] Ds, Do, sző, gy, k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom