Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

ros — 141. K2: Szállás Rét — 147. K2: Berki Kuttnál — 153. K2: Somos ajja — 158. K2: Nagy Téli Fa — 159. K2: Nagy Berkenye Fai — 161. K2: Szállási Rét — 163. K2: Kudosi Rét — 164. K2: Szállás Mező — 166. K2: Sorok Rét — 169. K2: Kösz Rét — 177. K2: Fingos Kuttnál — 179. K2: Szállás Rét — 180. K2: Vajos Kert — 182. K2: Olmafai Rét — 183. K2: Füszfai Rét — 190. K2: Mező Széllen — 194. K3: Korso Föld Mező — 196. K2: Wein Gebirge — 200. K2, 3, 5: Hudvaid — 207. K9: Kerítés — 211. K3: Pascum — 216. K2: Nagy Hídnál — 217. K2: Molitor(is) — 218. K2: Mailomé Rét — 219. K3: Pascum — 224. K5: Husztóti határnál — 226. K2: Kosa Szöllő — 234. K2: Illés Rét — 238. K5: Kovácsszénái határnál — 239. K2: Dombai Mező — 242. K2: Kiroczmálly — 243. K2, 3: Weingebürg — 244. K2: Börmecz Mező. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai (Bodolya faluhoz): K2 = 1782: GL. fasc. 408. No. 12., fasc. 408/b. No. 23. csak Liber Fundualis — K3 = 1803: GT 32; PiT 14. — K5 = 1865: PiT 14/b. — K7 = 1859: BmT 77. — K8/a = 1858: BiÜ 82. — K8/b = 1865: BiÜ 83. — K8/c = 1865: BiÜ 84. — K8/d — 1884: BiÜ 85. — K9 = 1856: BmK 35. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz; (Egyházbér faluhoz): KI = 1776: ML. fasc. 471. No. 33. — K2 — 1782: GL. fasc. 408. No. 14. — K3 = 1804: GT. 40. — K7 = 1859: BmT 81. — K8/a = 1858: BiÜ 171. — K8/b == 1865: BiÜ 172. — K8/c = 1860 k.: BiÜ 173. — K8/d = 1876: BiÜ 174. — Mindkét községhez: K16 = KT 5560. — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Pákozdi Ibolya főisk. hallgató és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Balogh István 53, Cserfai Sándor 44, Markó Istvánné 65, Nagy János 70 é. 4 7. MAGYARSZÉK Magyarszék : Szék: Némötszék, -ön, -rü, -re, -i: n. Ungrisszék 'Ungarisch-Szék': n. Tájcsszék 'Deutsch-Szék', in, fon, uf Tàjcsszék, tàjcsszékar [BC1: Szegk BC2: Szek BC3, 5 és SchQ3—9-ben a plébánia neve: Szék BC4: Szeky BC6—7: Szék Hungari BC8: Magyar Szék SchQl—9: Magyar-Szék. K2, K7, P: Magyar Szék K8, K9: Magyar-Szék K12, Hnt, Bt, MoFnT2 : Magyarszék] — T. 1380 ha/2399 kh — L: 1312. Magyarszék község 1930-ban alakult Magyarszék, Németszék és Kishertelend községek egyesítéséből. Neve 1930-ban: Baranyaszék. — Magyarszék Szék néven a török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység volt. A 18. században magyarok lakták, csak a század végén indult meg lassú német betelepülés. A múlt század végétől a németség száma megnövekedett. Időnként egy-egy szláv és egyéb anyanyelvű érkezett. 1920-ban 410 magyar, 294 német, 1 délszláv és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Széken, a magyarok faluja mellett 1740 körül németek kezdtek külön települést alkotni. Ez Németszék. A 18. század második felétől néhány magyar család is élt a németek között. 1920-ban 31 magyar és 334 német anyanyelvű lakta. — A 18. században a Magyarhertelendhez tartozó puszta területre 1780 körül német anyanyelvű kisházasokat telepítettek. Ebből alakult később Kishertelend néven külön község. A múlt század elejétől néhány magyar anyanyelvű család is élt itt; 1880-ra a lakosság ismét teljes egészében német anyanyelvűvé lett. Az 1. világháború előtti években újra ide költözött néhány magyar anyanyelvű család. 1920-ban 112 német nyelvű lakosa volt. — 1930-ban az egyesítés után Baranya-, ill. Magyarszéknek 630 magyar, 524 német és 3 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben a lakosság nagyobbik része magyar anyanyelvű. A magyarok a Magyarszék nevű falurészben, a németek a Németszék nevű falurészben laknak. — A magyarok értik és néha használják a német helyneveket, illetve a németek is értik és mondják a magyar dűlőneveket. — Nh.: Amikor Mátyás király erre járt, a Király-kútnál megitatta lovát. A faluba érve leszállt a lóról, mégpedig egy oda rendelt szék segítségével. Így lett a falu neve Szék. •— P. sz. „Magyar Szék. Magyar falu. Német Szék. Német lakói Mária Terézia alatt költöztek ide Trier választófejedelemségből". Szék helynevünk eredetével B. Zs. [Bátky Zsigmond] is foglalkozott (Föld és Ember 1922. 3—4. szám Helynév-tallózások). Szerinte a Szék kapcsolat-