Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
hársfák Ds, erdőrész. Hársas erdő volt régebben. Itt ágazott el az út Szigetvár és Korpád felé. 249. Erdészház É. Az erdész lakása. 250. Hollófészök [K8/a, K8/b, K8/c, K8/d, KIO, K12, K16, Bt, MoFnTl, MoFnT2: Hollófészek P: Holló fészek L, Holló fészek IL] H, e. — A. sz. nevét arról kapta, hogy itt mindig sok holló fészkel. Nh.: 1848-ban itt várták a bakócai népfelkelők Jellasics seregeit. — A Zselic egyik vízválasztója ez a 359 m magas hegy. Innen vagy É-ra vagy D-nek folynak a vizek, patakok. 251. Rákászó, -ra, -ba [K8/a, K8/c, P: Rákázó] Vö, Gs, e. — A. sz. az erdőben volt egy kis tó, ahol rákot lehetett fogni. — 1950—1960 között itt az igen jó minőségű mészkőből meszet égettek. Kán község határában is van Rákászó. 252. Hüvös-vőgy Vö, e. 253. Mátyás kiráj kuttya F és kút. 254. Korpádiárok Vf a korpádi határon. Az adatközlők nem ismerték: 11. K12: Szt:Anna templom — 41. K6: Farkas Verem — 41. BC3, 4: Farkasfa — 50. K6: Borodi Berek — 53. K6: Szár Gödör — 69. K6: Zuhogó — 83. K8/a: Poharas kut — 85. K12: Fü — 86. K8/a: Pocséta — 90. K9: Fenyeres kert — 97. K8/d: Kövesdi szöllő — 118. P: Karászi szölö — 124. K6: Almási Viz — 127. K6: Szágyi Viz — 130. K8/a: Szélkapu — 139. K3: Büdös Kut — 144. K9: Lencseföld — 147. K10: Sikei erdő — 148. K12: Bánya — 151. K8á: Zausai oldal — 157. K10: Lapis L — 159. K6: Hosszúhegy — 160. K9: Tabi kut — 163. K6: Virislói Völgy — 177. K6: Szabás Puszta — 181. P: Bárány legelő — 197. K9: Akol körül. Nem tudtuk lokalizálni P-ből a következő neveket: Bakoczai ut mellett, Betyárok felett L, IL, Betyárok mellett, Fehér part, Hosszú part, Magtár fölé. — K6 : „Bükös Erdő... ezen hel Vajda Domb mellett vagyon." — K6: „Sáros Gödör Bakócza határában valóságos hel." — A K6-ban szereplő határhelyek, amelyekért Tormás és Bakóca váltakozó sikerrel pereskedett: Beletai Erdő vagy Beletaj Erdő; Beletai Völgy vagy Beletáj Völgy, Beleta(i) Puszta; Gaberneki Puszta vagy Gaberniki Puszta. Az írásbeli nevek forrásai: K3 = 1818: Mappa pr. Szabás (nincs jelzete) — K6 = 1795: Bm. L. Inquisitiones XVI, 479., 1759: Bm. L. Oculatae XVI, 481. — K9 = 1856: BmK 10. — K8/a = 1857: BiÜ 24. — K8/b = 1858: BiÜ 25. — K8/c = 1859: BiÜ 26. — K8/d = 1860: BiÜ 27. — K10 == 1857: BiK 12. — K12 — 1864: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560 — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 197.3 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Pákozdi Júlia főisk. hallgató, dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Kovács János 78, Keszthelyi József 54, Lieb János 55, Zsirmon Gyula 62, Zsirmon József 83 é. 41 . SZATINA Szatina, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC1, 8: Szlatina, BC2—7, SchQl—9, K7, K8'a, b, c, K9, K10, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 414 ha/719 kh — L: 127. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt, lakossága azóta is magyar. Csak a múlt század végén és századunk elején élt itt néhány német család. 1930-ban 151, 1970-ben 100 magyar anyanyelvű lakott a faluban. Külterületi lakott helyein (Csillogó, Szatinapuszta, Tanyamalom, ill. később Koch-malom, Solymár-szőlő, Spaár-tanya, Vas-tanya, Vasúti őrházak) mintegy 20—30 főnyi lakosság élt a 70-es évek elején. — P. sz. „A pór népnél ezen monda uralog: »Szatina a világ közepe.* Valószínűleg azért, mivel mint egy Katlant, merő magasb hegyek övedzik. Tiszta magyarok lakják. Palócz kiejtésűek". Szatina [1542: Zlatina: Reuter: BarKözTel. 148]. Szerb-horvát eredetű; vö. szb.-hv. Slatina hn. A részletekhez lásd Szalatnak etimológiáját. (FNESZ. 598.) 1. Harangláb. Két harang van benne. A kis torony 1900 táján épülhetett. 2. Iskola É. 3. [Ady Endre u] U. A régi Szatina falu tulajdonképpen azonos ezzel az egy utcával. 4. Kis-högy [K8/a, b, c, K9, K10, P: Kis hegy, Kishegy; sz, sző] Ht, Ds, sz, sző. Ez a falu kisebbik szőlőhegye. 5. Pijëkék szöllőjik H, Ds, sző. Tulajdonosa volt
