Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Erdőmajor] Tel. Korábban puszta, ill. major volt. Jelenleg sertéstenyésztő telep. 267. Rubin-fődek [TI: Rubin Földek K9: Rubinföld; sz K12 Rubin földek MoFnT2: Rubin-földek] Men, Os, sz. 268. Alsó-erdő: Ásó-erdő: Stáncki-erdő Os, e, a domboldal aljában. 1945 előtt Sztankovánszky Pál birtokához tartozott. Ma állami erdő. Növényzete: tölgy-, bükk- és cserfa. Kedvelt kiránduló és gombászó erdő. 269. Két-erdő-köz Men, Ds, sz. Két erdő veszi közre. 270. Itató-vőgy Vö, e, 1. Régen gémeskútjainál itatták az uradalom jószágait. Ma innen látják el vízzel a sertéstelepet. 271. Itató-vőgyi-forrás: Itató-vőgyi-kut F, Kút. 272. Bak­háti-kut F, Kút volt a rétben. 273. Irtás, -ba: Régi-irtás: öreg-irtás: Nagy­irtás Vö, Os, sz. Korábban e volt. 1933-ban irtották ki. 274. Kis-irtás Ds, Men, sz. Erdő volt. 275. Kányás, -ba: Kányási-vőgy Vö, sz, e. Sok kánya volt itt. 276. Póznás, -ba: Rudas, -ba S, Men, e. Mellette van a Dög-kút. Az erdő fiatal fáiról jó pózná-t, csórang-ot, rud-at lehetett vágni. A pózna 'vékony, hosszú rúd gyümölcs, főleg dió leverésére'. 277. Irtási ut: Szaloknai ut Űt az irtás mellett Szalatnak felé. 278. Kiosztott kölesfődek [T2 : Kisztott fölesfőldek] S, Os, sz. 279. Bak-háti-erdő Do, e. 280. Cserös, -be: Cserös-erdő Ds, e. 281. Nyiladék, -ra [T2: Nyiladék] Űt az erdőben. 282. Kölesfőd: Kölesfődi-dülő [TI: Köles Földek K12, Br, T2: Köles földek] S, Men, sz. Kölest termeltek benne. 283. Vadászház Va­dászpihenő volt a Cseres-ben. 284. Belső-irtás: Két-erdő-köz Ds, sz, e. Irtásföld volt. 1957-ben erdősítették újra, fenyővel. 285. Nagy-tőgyfa Hatalmas tölgyfa a Nagy-irtás sarkánál. 286. Sarok-erdő: Urasági-erdő Ds, Men, e. Sarkos hely. Uradalmi erdő volt. Most állami tulajdon. Az adatközlők nem ismerték: 61. P: Józsa kut — 91. K4: Vitus János Malma — 172. TI: Vinea — 177. K16: Bikaler B[ach] — 184. TI: Pascuum — 201. K9: Jövőhegy. Nem tudtuk lokalizálni: K6: Sánta Miska Rétyje K16: Freimühlen K16: Schaf stall K16: Schäfer Eck. Az írásbeli nevek forrásai: K4 = 1833: BLUrad. 291. — K6 = 1745/1783: Bm. L. Inquisitiones V. 123., XXV. 867.; Bm. L. Oculatae. — K7 = 1857: BmT 110. — K8 == 1880: BiŰ 540. — K9 = 1855: BraK 196. — Tl = 1824: térkép Mocsolád fa­luról (Szegedi János nyug. igazgató ta­nító úr birtokában.) — T2 = 1943: térkép Sztankovánszky Pál birtokáról (a gyűjtő tulajdona). — T = 1880: Mocsolád telek­könyve (Bm. L.) — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson. — Br = 1864: Birtokrészletezési előrajz (Bm. L.) — K16 = KT 5460 — P: 1865 — NB: 1894—1904 (2381) — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti János főisk. do­cens (1958-ban, 1965-ben és 1978-ban) — Adatközlők: Bódog János 52, Folkási Ist­vánné Simon Rozália 45, Gál József 40, Nagy László 65, Pesti Kálmán 52, Pesti Kálmánná Dicső Ilona 41, Ragoncsa Fe­rencné Pandúr Teréz 81, Ragoncsa József 65, Simon János 82, Tömbi János (Kis ut­ca) 65, Tömbi János (Nagy utca) 63, We­ber József 55, Wéber Józsefné Bali Mária 64 é. 12. HEGYHÁTMARÓC Maroc, -on, -ru, -ra, -i: n. Maroc, in, fun, uf Maroc, márocdr [BC1: Maioch (!) BC2, 3, 7: Marócz BC5: Marocsa BC6: Marocza K7: Marócza BC8 Márocza K9: Maroc SchQl— 9, K8, T, P: Marócz Hnt, Bt, MoFnT2 : Hegyhátmaróc] — T:256 ha/1307 kh — L: 369. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a felszabadító háborúk idején rövid időre rácok telepedtek itt le. A 17. század végére újra pusztává lett. A Rákóczi-sza­badságharc végén ismét délszlávok érkeztek a faluba, köztük ekkor magyar nevűek is éltek. 1730 körül Schwarzwaldból németekkel népesült be; korábbi lakói pedig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom