Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
Irodalomjegyzék
Jakucs L (1971): A karsztok morfogenetikája (a karsztfejlődés variációi). Bp. Akad. K. Jakucs P. (1961): Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südostmitteleuropas. Akad. K. Bp. Jámbor Á. (1969): Karbon képződmények a Mecsek és Villányi-hegység közötti területen. MÁFI Évi Jel. 1967-ről. Bp. Janka V. (1867): Correspondenz. ÖBZ. Jankovic, M.—Misic, J. (1954): Sumska fitocenoza Fruska Gore (Die Forstphytozönose auf der Fruska Gora.) Archiva Bioloskih Nauka 5. — (1960): Sumska vegetacija Fruska Gore (DieWaldvegetation der Fruska Gora). Zborn. M. S. na prir. nauk. 19. Jantsky ß. (1953): A mecseki kristályos alaphegység földtani viszonyai. MÁFI Évi Jel. 1950-rői. Bp. Kadic 0. (1925): Szekszárd, Tevel és Bonyhád vidékének földtani viszonyai. MÁFI Évi Jel. 1920—23ról. Bp. Kakas J. szerk. (1967): Magyarország éghajlati atlasza II. köt. Bp. — (1960a): Magyarország éghajlati atlasza. Bp. — (1960b): Természetes kritériumok alapján kijelölhető éghajlati körzetek Magyarországon. Időjárás 6. sz. Kapronczay J. (1965): Adatok a Zselic geomorfológiájához. Földr. Ért. Károlyi P.—Pdcs T. (1968): Délnyugati-Dunántúl flórája. I. Az Egri Tanárképző Főisk. Füzetei. Eger. Károlyi Z. (1960): A Tisza mederváltozása. Tanúim, és Eredm. VITUKI. — (1973): A Duna-völgy vizeinek szabályozása, (in.: A magyar vízszabályozás története. Szerk. Ihrig D. Bp. II. rész.) Kárpáti V. (1963): Die Zönologischen und ökologischen Verhältnisse der Wasservegetation des DonauÜberschwemmungsraumes in Ungarn. Acta Biol. Bot. Acad. Sei. Hung. 9. Kassai M. (1971): Délkelet-Dunántúl nagyszerkezeti vázlata és a perm alsó-triász törmelékes összletek beszállítási iránya. Pécs. Kézirat. — (1973): A Villány—szalatnaki paleozoós mélytörés. MTA X.Oszt Közlem Kaszap A. (1958): Dogger rétegek újabb feltárása a Villányi-hegységben. Földt. Közi. 88. évf. — (1959): Dogger rétegek a Villányi-hegységben. Földt. Közi. 89. évf. — (1961): Bath—kallovi rétegek a Villányi-hegységben. F. I. E. K. 49 (2). — (1962): A Villányi-hegység maim rétegeinek mikrofácies vizsgálata. Földt. Közi. 92. (1). — (1963): Dél-baranyai mezozoós szigetrögök. Földt. Közi. 93. (4). — (1964): Dogger kaprolitok a Villányi-hegységből. Földt. Közi. 94. (2). Kaufmann E. (1914): Pécs város és Baranya vármegye bogárfaunája. Pécs—Baranya megyei Múz. Egyes, kiadv. Wessely—Horváth ny. Kéri M.—Kulin I. (1953): A csapadékösszegek gyakorisága Magyarországon 50 évi (1901—50) megfigyelések alapján. Bp. OMI hiv. kiadv. 16. sz. Kéri M.—Salamin P. (1958): A hó térfogasúlyának változása. Ép. és Közi. Tud. Közlem. 3—4. sz. Kerner A. (1863): Nachtrag. ZBG. XIII. Kessler H. (1959): Országos fúrásnyilvántartás. Tanulmányok és Kutatási Eredmények 7. VITUKI. Keve A. (1972): Madarak. Móra Könyvk. Bp. Kevi L. (1955): Dunántúli barlangok. Kézirat. Pécs. Kitaibel P. (1803): Descriptiones et icônes plantarum variarum Hungáriáé. — Vindobonae. Kleidorfer F.—Litschauer L. (1898): Pécs vidéke ásványszenet tartalmazó liashegysége. Selmecbánya. Kíoos, /. H. (1897): Die Kohlenfelder bei Fünfkirchen in Süd-Ungarn und im Banater Gebirgmassiv. — Zeitschr. f. Prakt. Geol. Klujber L.—Tihanyi J.— Vöröss L. Zs. (1963): Adatok a Dráva menti holtágak cönológiai és florisztikai ismeretéhez. Tanárképző Főisk. Tud. Közi. Pécs. Knapp J. Á. (1866): Zwei Tage in Baranyaer Comitate. ÖBZ. Kákán J. (1873): Az árpádi kövületgyűjtés eredményeiről. Földt. Közi. 3. köt. Koiozsváry G. (1936a): Über die biologischen Probleme des Trogloditismus Fol. Zool. Hydrobiol. 1. sz. — (1963b): Reflexions sur l'adaption des organismes, dans les grottes. Acta Biothecretica, Leiden. II. Kormos T. (1917): A Villányi-hegység preglaciális képződményei és azok faunája. — M. kir. Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról. — (1937): A Villányi-hegység felső-pliocénkori csontbreccsáinak földtani viszonyai és a lelőhely története. — Math, és Termtud. Ért. 56. köt. Kosztella J. (1896): A pécsi szénbányászat. Bányászati és Kohászati Lapok 29. évf. 1896. Kovách Á.—Balogh K.—Somson/ Z. (1968): Rubidium stroncium adatok a Mecsek-hegység gránitjai korának kérdéséhez. Földt. Közi. 2. füz. Kozák I. (1958): A pécsi bányák vízellátásának rekonstrukciója. Kézirat. Pécs. Kőfaragó-Gyelnyik V. (1940): Folia Cyptogamica. Kólesi V. (1820): Az újonnan felfedezett Abaligeti-barlangnak leírása. Tudományos Gyűjt. X. Trattner T.
