Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

II. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL FELSZÍNFEJLŐDÉSE (Lovász György)

Ekkor alakul ki a KASSAI MIKLÓS (1971) által igazolt és tőle Villány-Szalat­naki paleozoos mélytörésnek nevezett nagyszerkezeti vonal, amely azonos SCHEFFER VIKTOR (1963) ÉNy—DK-i csapású „Dunántúl-Bácskai Paleozoos Küszöb"-je délnyugati határával. Ennek pontos korát, éppen az ő geológiai szelvényei segítsé­gével közép- vagy felső-permnek jelölhetjük (9. ábra). Ez a szerkezeti vonal Délkelet­Dunántúl területét ÉÉNy—DDK irányban metszette. Már most szükséges megjegyezni, hogy ez egy olyan szerkezeti vonal, amely mentén egészen a pleisztocénig bezáróan többször és változó intenzitású mozgások történnek. Ez az irány nagyjában meg­egyezik a mai Mecseket két részre osztó árok és a Karasica-völgy csapásirányával. 9. ábra: A Villányi-hegység északi előterének geológiai szelvénye (Kassai M. 1969). Jelmagyarázat: 1 : Pannon—pleisztocén, 2: triász, anizuszi, 3: triász, szeizi—kampili, 4: perm, jakabhegyi homok­kő, 5: perm, vörös—szürke—tarka homokkő, 6: perm, aleurolit, 7: alsóperm, tarka homokkő, 8: kvarcporfir, 9: felsőkarbon, homokkő. Bm-1: Bogádmindszent-1, Sb-1: Siklósbodony-l, Sz-4: Szava-4, Tu-1 : Turony-1, Bi-1 : Bisse-1, Vo-2: Vókány-2 jelű mélyfúrások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom