Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

izgatóbb tartalmú ú. n. kommunista versek foglaltatnak és pedig „Zeng­jük Dalaink", az Internacionálé, A Magyar Vöröshadsereg indulója, Fel, vörösök, Munkát, kenyeret, Vörös Csepel (Varsavjanka), Lengyel mun­kásdal, Ifjúmunkás induló, Vörös zászló, Zengjük a dalt, Föl dolgozók, Harcban a Munkás, Vörös kovácsok, Harcban nem szabad megállni, Sal­gótarjáni induló, Drága vér, a proletárok vére, Harcol a munkásgárda. Ne tétovázz tovább, Előre proletár, Vöröshadsereg indulója, Szovjet pi­lóták indulója, Gyászinduló, Dubiniska, Ringy-rongy, Nincsen semmim, de majd lesz, Úgy bizony, Itt a végrehajtó, Ki, te kicsoda, Házunk előtt masiroznak, Tűzbe vele, Fáj-e még, Elvtárs figyelj a szóra, Látod-e elv­társ, Paraszt fiú nótája, Börtönben vagyok, Margitkörúti fogházban, Vö­rös téglás udvara van, Lesz még az én apám szabad, Rabokat kísérnek, Barna kislány kosarában című versek. E röpiratokkal és az egyetemi hall­gatóknak s általában kommunista híveinek átadott egyéb legális (mint Társadalmi Szemle) és illegális sajtótermékekkel a felolvasott kommu­nista versekkel és dalokkal, amelynek egész tartalma arra irányul, hogy az olvasóban a mai rendszer ellen elégedetlenséget keltsenek, úgy hall­gatóit, híveit, mint a többi más sejttagukat és a még be nem szervezett sejtmagokat arra akarta rábírni, hogy a kommunista rendszerbe belép­jenek, illetve másokat a rendszerbe való belépésre rábírjanak. Benczúr Gyula II. rendű terhelt, aki már 1932. év január havában kommunista érzelművé vált (állítása szerint Babella Károly tanítása folytán), s erről a kommunista párt központi bizottsága is tudomást szerzett, mert már 1932. év novemberében egy eddig ismeretlen kommunista nőtől illegális kommunista sajtóterméket küldött Pécsre (amit később osztott szét). 1933. év január havában megismerkedett Haraszti István I. rendű terhelttel és Prassnig Irén XX. rendű, valamint Losonczi Imre II. rendű terheltekkel, s velük együtt Haraszti István I. rendű terhelt lakásán a nevezettől kommunista oktatásban részesült, ezen oktatások és felhívá­sok következtében elvállalta az ifjúmunkásoknak a kommunista pártba való beszervezését és Triebel Lajos XXXIV. rendű terheltet és Bischoff Béla be is szervezte. A többieknek úm. Velland Károlynak, Berkics Gézá­nak, Babella Lászlónak a beszervezését is megkezdette (akik azonban nem voltak hajlandóak belépni a pártba). 8 Folyó évi március hó 5-én a Ha­raszti István I. rendű terhelt által rendezett kirándulások egyikére ma­gával vitte a fent említett, s a Haraszti István I. rendű terhelt elleni vád­ban részletezett röpiratokat, mintegy 200 drb-ot, és azokat ott Haraszti István I. rendű terhelttel szétszórás végett szétosztották és a szétszórás meg is történt. Horváth Matievics József III. rendű terhelt szintén a fenti célból (t. i. az állam és a társadalom felforgatására irányuló célból) aki már évekkel ezelőtt tanulta ki a kommunista szervezkedést Belgiumba már 1932. év tavaszán érintkezésbe lépett Vajda Gyuláné kommunistával s ä Babella László bányász a KIMSZ tagja volt. „dr. Boros István és társai" kommu­nista perében ítélték el. Lásd erre vonatkozóan Bm. L. Filmarchlvum 2—3 doboz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom