A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

képviselettől vagy a szakmai szabadszervezettől, politikai megbízhatóság tekintetében pedig az illetékes nemzeti bizottságtól kellett javaslatot kérni.

70 A hitelakcióban csak a fontosabb közszükségleti cikkek — élelmiszer, ruházat, háztartási szükségletek, tüzelőanyag — árusítói részesültek. A kölcsönöket a budapesti pénzintézetek vidéki fiókjai folyósították. Az áruellátást szándékozott előmozdítani a Pécsett megalakult „Földművelők és Polgárok Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezete", amely a város I. fokú iparhatóságánál 1945. április végén nyújtotta be kérelmét kiskereskedői iparjogosítvány iránt.

77 Még nem volt megfelelő áruellátás, de máris súlyt helyeztek arra, hogy minden kereskedő csak a szakmájába vágó cikkek árusításával foglalkozzék. A pécsi kereskedők testülete panaszt emelt egyes kereskedők ellen, hogy használt tárgyak és szakmájukba nem tartozó cikkek árusításával is foglalkoznak. Kirakataikban sok az ócska, oda nem illő holmi, mint pl. kivasalt foltos nadrágok stb., amelyeknek eladását bizományban vállalják. Mivel a panaszt a kereskedelmi és iparhatóság útján tette meg a testület, a kamara megbeszélést javasolt a panaszos kereskedők és a városi első fokú iparhatóság között. A városi hatóság végül is hirdetményt tett közzé, hogy a kereskedők szakmájukba nem tartozó cikkek árusításával ne foglalkozzanak. Ez egyúttal intézkedés volt a zugkereskedelem ellen is. Az áruhiány és a pénzromlás következtében egyre nagyobb méreteket öltött a cserekereskedelem, amely a vállalatok, üzemek, közhivatalok, földművelők, iparosok, kereskedők, a lakosság különböző rétegei között alakult ki.

78 Előfordult, hogy a mohácsi polgármester utalt ki lisztet a belügyminisztérium beszerzési csoportja részére rézgálic ellenében. A közellátási miniszter engedélyezte a Magyar Pamutiparnak, hogy Baranya és Somogy vármegyék területén lisztet, zsírt, étolajat vagy olajosmagvakat, tojást vásároljon és mindezt Budapestre szállítsa. Mohácson ezt csereüzletnek fogták fel, s a szállítást csak úgy engedélyezte a polgármester, ha csereáruként sót, kristályszódát és textilanyagot kap cserébe Mohács lakossága. A Mohácsi Selyemipar Rt. csak úgy tudta a gyár részére a fonalellátást biztosítani, hogy cserébe élelmiszereket szállított Budapestre. A budapesti Diai Telefonkereskedelmi Rt. telefonberendezések szállítását ajánlotta a baranyai közhivataloknak, ha ezért lisztet, zsírt, szalonnát, tojást és más élelmiszert kap csereértékként. Csepel és a csepeli gyárvállalatok élelmiszer beszerző és elosztó szövetkezése Mohács város részére vasáru, mezőgazdasági gépek, singvas, patkószeg, patkóvas, huzalok, továbbá petróleum, gázolaj, rézgálic szállítását ajánlotta, ha ezért cserébe bármilyen élelmiszert kap: búzát, lisztet, árpát, hajdinakását, kölest, cirokmagot, babot, borsót, lencsét, mákot, gyümölcskonzervet, szárított konzervet, élő és vágott állatokat, kész hentesárut, zsírféléket, füstölt húst, olajos magvakat, étolajat, hízott sertést és minden olyan élelmiszert, amely tömegélelmezésre alkalmas. A pécsi polgármester pécsi szén szállítását ajánlotta fel a Borsod megyei Vasműveknek, ha onnan vaslemezt és egyéb vasárut (patkóvasat, singvasat stb.) kaphat Pécs város viszonzásul. A kereskedelmi élet rendes mederben tartását kívánták szolgálni az árak szabályozásával. Amíg nem került sor országosan az új árak megállapítására, átme76 Alisp. ált. 1945—5822. 77 Pécs v. I. fokú Közig. h. 1945—815. 78 Uo. 1945—911.