Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOVÁCS EMIL: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerel (1983-ban)

gonagyár. sem javító szakember, örömmel fogadták Focht Ferenc jelentkezését Az engedélyt megkapta. Ezután feleségét és kisfiát is Pécsre hozatta. 1607-ben megvette a Fő u. 13. sz. házat. 10 született gyermeke közül 5 orgonaépítő lett. 1841ben adósságát nem tudta törleszteni, ezért házát és felszerelését elárverezték. Bérletbe költözött a Nepomuk Gasse (Munkácsy u.) 75. sz. házba. Feleségét és 3 orgonaépítő fiát elragadta a halál. Végrendeletében két fiát kérte: rendezze fennálló adósságait, vezessék tovább a műhelyt. Focht József (1810-1867) Pécsett született a család 4. gyermekeként. Apja műhelyében tanult. A 3 évvel fiatalabb Károly öccsével együtt befejezték a félben levő orgonákat, a családi tartozásokat kifizették. A tehetségesebb mester: Károly Budára költözött. Focht József saját orgonája nem maradt fenn az utókorra. Inkább javításokkal foglalkozott. Nagyon szegényen halt meg. Lesnyik József (1823-1897) Pécsett született, Focht Ferenc műhelyében tanult 16 évig. 1853-ban nyitott műhelyt a Munkácsi u. 21. házban (akkor 98. sz. ház). Felesége halála után 10 évig a szegényházban lakott. Orgonáit tanulójával, későbbi rokonával: Kész Ernővel együtt készítette. Kész Ernő (1839-1918) Mohácson született. 1853-ban Pécsre került. Asztalos lett, majd beállt Lesnyik József műhelyébe. Lesnyikné unokahúgát feleségül vette és megvásárolták az utca túloldalán eladó 26. sz. házat. Műhelyük közös volt sógorával, együtt dolgoztak. Lesnyik halála után az asztalos szakmát gyakorolja inkább. Ez a tény azért is érthető, mert akkor már jól működött Pécsett a kortárs: Angster József orgonagyára. Orgonáik. Egyházmegyénkben öt orgonájuk maradt meg; négy - valószínűleg - változatlan állapotban. Eredetük bizonytalan, mivel abban a korban természetes volt a régebbi, lebontott orgonák darabjainak, sípsorainak felhasználása, új hangszerbe való beépítésük. A nagyharsányi orgonát 1900-ban úgy átépítette Angster, hogy nem is lehet összehasonlítani a négy másik orgonájukkal. Mind az öt orgona eredetileg pedál nélkül készült, később kaptak pedálművet. Manuál sípsoraik 8'-ról indulnak és lépcsőzetesen elérik az 1:1/2'-es Quintet, sőt az 1 3-os Cimbelt is. Több soros (kevert) játékot nem építettek. Minden sípsornak külön regisztere volt. Bár így drágább volt a hangszer, de színgazdagsága nagyobb lett. A hangerőt a sípsor megismétlésével fokozták. Redőnyt nem építettek. Pedálműveik csak basszuskíséretre készültek, szólójátékra alkalmatlanok. Pedál-manuál kapulát nem építettek. Ezen orgonák ma is szép barokk hangzásúak, megszólaló pedálsípjaik biztos-erős alapot adnak a manuáljátékhoz. Hátrányuk: sűrű hangolást kívánnak, a hőmérséklet változására nagyon érzékenyek (le-fel hangolódnak). 14. PÉCSVARAD A bővített templom új karzatában áll a XIX. sz. második felében felállított orgona. Eredete a XVIII. századra vezethető vissza. Egy tört oktávos pozitívból lett kibővítve. Készítője egyelőre ismeretlen. Gondolom, hogy legrégebbi formájában állva játszott az orgonista a hangszer mögötti játszóasztalon.