Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

segítésre. Azzal váltunk el, hogy ki-ki a maga falujának környékén terjeszti az eszmét. Szóvátettem, nem könnyű egy mozgalmat elindítani, de sikerre számíthatunk, ha a nehézségek ismeretében hinni tudunk a sikerben. A lelkesedés nagy volt. ígérték, nem sajnálják a fáradságot, munkát. Később láttam, ebből nem is volt hiány. Utaztunk gyalog, kerékpárral, vonaton, lovasfogattal és sok esetben az éjszakába is belenyúlott ráfordított időnk. Értekezletünknek híre ment máris, erről tanúskodott számos hozzám érkezet levél. Hadd idézzek egyet, Tóth Lajos

56 drávacsepelyi aranykalászos gazdáét: „Vendustól értesültem, (Csepeli Vendel, Kémes), hogy Te most december 3-ára összehívtad az aranykalászosokat Pécsre, értekezletre. Nem tudom, hogy ez az öszszehívás abból a célból indult-e ki, amit Joó Mihály tejellenőr a tavaszon nekem említett. Ekkor én Téged ajánlottalak e nemes cél megvalósítására. Arra kérlek, levélileg értesíts engemet az értekezlet felől, írd meg mit végeztetek, közölj velem pontosan mindent, ha ott nem is lehettem. Szeretnék tudni a dologról, hogy tőlem telhetőleg segíthessek nehéz munkádban." Pécsi értekezletünk után körlevelet szerkesztettem, melyben leírtam tanácskozásunk lényegét, felszólítva az aranykalászos gazdákat, csatlakozzanak mozgalmunkhoz. Ezt december 23-án széjjelküldtem a már rendelkezésemre álló címekre. Szép visszhangja támadt. Kértek bennünket, hogy személyesen is keressük fel községüket és ismertessük elgondolásainkat. Riegert Ádám baranyaszentgyörgyi kalászos gazda a hegyháti járásba hívott szervező gyűlések tartására, Hegedűs Mihály és Tóka Mihály Berkesdre és környékére, de érkeztek meghívások más községekből is. Egyelőre azonban erre nem volt lehetőség. Szétszórtságunk nehezítette munkánkat. Varga Géza igazgatótól sem kaptam hírt, hogy tett-e valamit ügyünk érdekében. Elhatároztam, hogy ha jobb idő lesz, kerékpáron elmegyek hozzá, és megtudom, miért hallgatott el. Joó Mihályt is nehéz volt elérni, mert ő állandóan járta a vármegyét, míg végre a lakására írt levelemre válaszolt, hogy 1938. február 3-án Mohács felől érkezik Pécsre, és délelőtt 9 óra után találkozhatnánk hármasban (ő, Pekori és én) a teendők megbeszélésére, újból a Ketterer-féle vendéglőben. Tájékoztattam őket az eddigi helyzetről, Varga igazgató hallgatásáról, aki korábban azt ígérte, hogy felsőbb helyek támogatását megszerzi, és a gazdák kívánalmát, hogy személyesen keressük fel őket, ismertessük a tervezett egyesület lényegét, de ehhez alapszabály-tervezetet kell elkészítenünk, és hatósági engedélyt szerezni gyűlések tartására. A hatóságok bizalmának megnyerésére fontosnak láttuk a három iskola igazgatóinak pártfogását megszerezni. Valami anyagi lehetőséget is kell biztosítani,

57 hogy a vármegyét bejárhassuk. Mindezek komoly gondot jelentettek. Szegények voltunk, de kedvünk, akarásunk töretlen maradt. Joó megígérte, ő is újból beszél az igazgatókkal és elkészíti az alapszabálytervezetet, melyet aztán közösen letárgyalunk. Pekori megígérte, eljön velem Varga igazgatóhoz. Nagy erőfeszítéseket tettem, minden lehetőséget megragadva, hogy az elindított gondolatot ébrentartsam aranykalászos gazdáinkban. 56 Tóth Lajos - aranykalászos gazda, Vörös Vince osztálytársa volt a téli gazdasági iskolában. 57 Propaganda-levelezőlapokat készíttettek Vörös Vincéék. ezt árusították, melynek bevételéből a körlevelek, levelezések költségeit részben fedezni tudták. A lev. lapra mozgalmuk célját nyomtatták.