Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - SZITA LÁSZLÓ: Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez

ÚJABB ADATOK AZ 1687. ÉVI TOROK ELLENI HADJÁRAT TÖRTENETÉHEZ SZITA LÁSZLÓ Buda 1686. szeptember 2-ára. a vár ellen indított harmadik általános roham eredményeként elesett. A szövetséges csapatok nagy győzelmei következtek. Szakoly Ferenc „Hungária Eliberata" c. kitűnő összefoglaló művében találóan állapította meg, hogy ezt követően „Ahány összecsapás, annyi győzelem" született az 1686-1689 közötti esztendőkben. Itt és más kiadványokban megragadjuk az alkalmat arra, hogy újabb adatokat, részleteket, nem közölt vagy alig hozzáférhető forrásokat publikáljunk olvasóink számára. Buda vísszavívását kivéve, az azt követő hadjáratok irodalma meglehetősen szegényes. Természetesen leszámítva azokat az összefoglaló műveket, amelyek az utolsó évtizedben születtek. Mindenekelőtt Szakoly Ferenc, Varga J. János és Sugár István munkáira gondolok.

1 Baranyát, baranyai szerzőt és 'kutatót különös érdeklődés köti az 1687. évi hadjárat történetéhez. Közismert, hogy e hadjárat során vívta a Szent Liga szövetséges európai serege a döntő csatát a Harsányi-Hegy térségében, attól dél-délkeletre fekvő fennsíkon illetve a Karasica egykor nagy mocsaras területén és attól nyugatra elterülő erdős, bozótos (apályokon.

2 1 Szakály Ferenc: Hungária Eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1683-1718. Corvina, 186 p. Sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983. Továbbá Szakály Ferenc: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Európa K. Bp. 1986. R. Várkonyi Ágnes: Buda visszavívása 1686. Bp. Móra. 374 p. Ifj. Barta János: Budavár visszavétele. Kossuth 1985. Péter Katalin: Magyar Levelestár. Buda ostroma 1686. Szépirodalmi K. 265 p. Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában. A török kiűzése Magyarországról. Magyar História. Bp. 1986. 278 p. Nagy László: Hajdú vitézek, Kossuth 1986. 320 p. Valamennyi munka értékes adatokat tartalmaz a Buda visszafoglalása utáni időszakra is. Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon. Bp. 1986. 412 p. Forráskiadványok közül a következőket tartjuk itt fontosnak megemlíteni: Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásánál 1686. A szöveget sajtó alá rendezte, fordította Mollay Károly. Bevezető: Nagy László. Szerk.: Kun József. Kiadja a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1986. Budától—Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Szerk. Szita László. Pécs, 1987. 492 p. 2 A csatahely identifikációjára legújabban lásd Veres D. Csaba: Hol zajlott le a második „mohácsi" vagy harsányhegyi csata 1687. augusztus 12-én? Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688. Szerk.: Szita László. Pécs, 1989. 49-62. p. Ugyanő: Hol volt az úgynevezett „Második Mohácsi Csata". Hadtörténeti Közlemények, 1987. XXXIV. évf. 4. sz. 691-715. p. Továbbá Nagy Lajos: A nagyharsányi csata. Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből. 43-48. p. Ugyanő: Az 1687. évi nagyharsányi hadjárat. Budától-Belgrádig. Szerk.: Szita László. Pécs. 1987. 23-45. p. Végül Szita László: Kutatási problémák az 1687. évi hadjárat történetéről. Előadások és tanulmányok... 311—331. p.