Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Solymár Imre—Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

FORRÁSOK A BUKOVINA! SZÉKELYEK TÖRTÉNETÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ II. RÉSZ SOLYMÁR IMRE-SZÖTS ZOLTÁN /V. A bukovinai székelyek történetének újabb dokumentumai (1848-1859) Mit jelentett 1848/49 forradalma egy - a hazától abban az időben csaknem száz esztendeje — elszakadt magyar néptöredék számára? Mit őriz az emlékezet, miről szól egy-egy fennmaradt forrás? Milyen 1848, és milyen a 43-asok szellemének kisugárzása? E kérdésekről szólunk a bukovinai székelység dokumentumait feltáró második közleményünkben. 1848-ban pusztító éhínség és kolerajárvány gyötörte Bukovinát. A bukovinai székelyek öregjei pontosan tudják egy „igen lényeges változás" időpontját: 1849ben szűnt meg a robot.

1 Az ősapák ,,48-as háborúban" való részvételéről számos családban él a legenda. Az osztrák sorezredekben szolgáló bukovinai magyarok Kossuth zászlója alá szöktek, elsősorban Bem erdélyi seregében hacoltak. Néhányuk nevét is ismej'jk. Antalfi Gergely istensegítsi székely részt vett a piski csatában, Bem apó személyesen tűzte ki mellére a kitüntetést.

2 Az andrásfalvi Ömböli András, aki szintén honvédként harcolt, a szabadságharc után itthon, Marcaltőn telepedett le. Leszármazottaik egy évszázaddal később felvették a kapcsolatot a székelység kálváriáját végigjáró, Hidasra települt ömböliekkel.

3 Még 1890-ben is élt két bukovinai magyar honvéd, név szerint Bulla János tizedes és Bublya János honvéd/

1 A Bukovinából elszármazott hertedendyfalviak ajkán fennmaradt az „Aradi vértanúk nótája". Űjváry Zoltán professzor szerint a dalt már Andrásfalván ismerték! Adatközlője - Kovács Júlia - úgy tudta, hogy édesapjáék is ott voltak Világosnál, s nótába tették: „. . . ne félj magyar!"

5 Magyarjainknak a szabadságharc háborút jelentett. Márpedig: „...A háború az Isten ostora. A nép meg van keseredve, úgy érzi, hogy most vége mindennek . . . Katonát látni, úgy tartottuk, háborút jelent."

6 Bukovina hátország. Amióta Ausztria része, feladata a Galícia és Erdély közötti összeköttetés biztosítása. Az Erdély felé törő osztrák, és később az orosz csapatok 1 Sebestyén Ádám, 1972. 32-33. oldal. 2 Sebestyén Ádám, 1972. 35. oldal, - Talpassy Tibor is a szájhagyományra alapozta közlését. Lásd: Talpassy Tibor. 1945. 8. oldal. - Sajnálatos, hogy Bem piski csata utáni napiparancsa megsemmisült. Erre nézve: „A felső-erdélyi hadsereg napi parancsainak jegyzéke. 1 Nagy Sándor, 1896. XIV. lap. 3 Sefaestyán Ádám, 1972. 35. oldal. 4 Mikár Zsigmond, 1891. 14. oldal. 5 Űjváry Zoltán, 1968. 37. és 85. oldal. 6 Bosnyák Sándor, 1977. 139. és 207. oldal.