Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. (Pécs, 1988)

FORRÁSKOZLEMÉNYEK ÉS TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

tikát akartak csinálni és odaállítani a békekonferencia elé, bebizonyítandó, hogy a magyar nemzet komolyan veszi a népek önrendelkezési jogát, és mikor a rutén területen területi autonómiát néptörwényben életbe léptették,

118 és mikor mindenki meg volt győződve, hogy ez így helyes, én voltam akkor az egyedüli, ki mondotta, hogy ilyen autonómiára nincsen szükség, és a nép sem gondolt reá. Azt akarom ezzel bizonyítani, hogy a nemzetiségi minisztérium és Bleyer szintén ebben az irányban dolgozott olyankor, mikor ez veszélyes volt. Ilyen területi autonómiára nem gondoltak és nem gondolnak. Jött azután a többi fejlemény. Megjött a békeszerződés. Ennek értelmében véglegesen, illetve az ő hitük szerint véglegesen, elszakíttattak a területek. Jött a magyar békeszerződés melyben nagy meglepetések voltak.

119 Az egyedüli területi kérdésként a rutén kérdést hagyták meg. Ez az egyedüli terület, amelyet békés úton is visszakaphatunk. Ez a békeszerződés, illetve okirat területi autonómiáról beszél, és azt mondja, hogy a magyarországi rutén népet nem véglegesen kapcsolja Csehországhoz, hanem a cseh autonómia keretén belül a rutén nép akaratát népszavazás útján nyilváníthatja, amely felett véglegesen a Népszövetség dönt. Más kérdés az, hogy lehet-e ebben komolyan hinni? Az akarat-megnyilvánítást az entente komolyan veszi. Azonban más kérdés, hogy a Népszövetség oly fórum, amely egyáltalában nem dönthet, de tény az, hogy ez az eszköz kezében van. A kérdés nem oly egyszerű, mert a cseh szerződés autonómiát ad a Máramaros, Ung, Ugocsa területén lakó népnek. Míg a békeszerződés a Dél-Kárpát-i népnek adja meg az autonómiát.

120 Ha mi nem győződtünk meg az ellenkezőről, akkor lelkiismeretben kötelesség, hogy az entente teremtse meg a lehetőséget a népszavazásnak. Másrészt Magyarországnak minden elveszett röge szintén fáj nekünk. Tehát követeljük a területi autonómiát az Ung és Poprád között levő nép számára is. Tehát, ha visszaszerzünk ily úton Magyarországnak 8 vármegyét, 4 megye helyett, akkor maga után rántja a keleti tótokat stb. A keresztülvitel ilyen formája maga után vonja a 8 vármegyét. Hangsúlyozom, nem állok a területi autonómia alapján. De előadódott, hogy taktikából mondani és követelni kell az autonómiát. Aki felületesen ítéli meg a dolgot, nemcsak kritikát mond a lépésről, de ellenakciót is indít meg, akkor az az ember, ki izzó hazaszeretetből cselekszik, rövidlátásból a legnagyobb mértékben árt a magyar integritásnak. Mi nem csinálhatunk kötelező megállapodásokat, de szükséges, hogy a szervek és a minisztérium megállapodásokat csináljon. Perényi őexcellenciája felszólalása helyes mederbe terelte a dolgot. Hálámat és köszönetemet fejezem ki neki. Sem elvi, sem tárgyi, sem gyakorlati tekintetben nincsenek közöttünk ellentétek. Mi nemzetiségi képviselők érzésben és nyelvben is magyarok vagyunk. Megértem, hogy Huber képviselő úr kifakadt és elkeseredett, mikor hazaárulással bélyegezték meg. Ez önérzetre és idegekre megy. Magasabb szempontokból elsiklunk felette, de ha ez következetesen megy tovább, akkor nem lehet tovább bírni. Második a nyelvi kérdés. Mi politikusok tudjuk és érezzük, de a pedagógusok bebizonyították, hogy elemi ismereteket nem anyanyelven tanítani abszurdum. Ezzel nem foglalkoztam sokat, nem is volt az én mesterségem. Nem azt akarom mondani, hogy magyarul ne tanuljon meg, hogy tehát megmagyarázzam a dolgot, gyakorlati esetre mutatok rá. Már megelőzőleg is, a béketárgyalás folyama alatt is, az amerikai megbízottal, Grand Smith-tel gyakran beszéltem; vagy a hatodik tárgyaláson Grand Smith azt mondotta, hogy ő bejárta a rutén területet inkognito. Adatokat szerzett rá, hogy a rutén nép intelligenciája elismer engem politikai vezérének, ezért is tárgyal velem. De amit ő odafent látott, az nem kultúrnemzethez méltó helyzet. Az a nép rettenetesen el van maradva, dégénérait, analfabéta. Együtt lakik a borjúval és disznóval. Ezzel szemben a csehek arra hivatkoznak, hogy igaz, a rutén nép nem kívánkozik nagyobb részben Csehországhoz, de amit ott a magyarság 1000 esztendő alatt teremtett, az borzasztó, és ezen csak a csehek tudnak segíteni. Rámutatott arra, hogy a zsidóság mennyire elhatalmasodott és mi ezt 118 Az 1918. december 21-i X. néptörvény a Magyarországon élő ruszin (rutén) nemzet autonómiájáról. (Közölve: A magyarországi nemzeti kisebbségekre vonatkozó programok... i. m. 31-32. I.) 119 A trianoni békeszerződés végleges szövege Millerand francia miniszterelnök — a párizsi békekonferencia elnöke — 1920. május 6-i kísérőlevelével érkezett meg. Erről az utóbbi okmányról van szó. 120 A Csehszlovákia függetlenségéről és kisebbségei védelméről szóló szerződés (SaintGermain en Laye, 1919. szeptember 10.) II. fejezete 10—14. cikkelyei szerint ,,a Kárpátoktól délre lakó rutének területe" kap autonómiát; a trianoni szerződés IV. címének 48. cikkelye szerint a csehszlovák állam magábanfoglalja „a ruténeknek a Kárpátoktól délre fekvő autonóm területét'. (Halmosy i. m. 90-91, ill. 98. I.)