Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

szláviához csatolása és a szerb katonaság ottmaradása mellett tüntessenek. Ugyanezen a napon Pécsre rendelték az összes baranyai községek bíráit, felszólítva őket, hogy kérjék a szerb megszállás fenntartását és a határrendezés revízióját Jugoszlávia javára. A pécsi Baranski Glasnik izgató cikkekben szólította fel a Baranyában élő szlávokat, hogy Baranya és Pécs védelmére fogjanak fegyvert.

5- E két népgyűlés határozataira hivatkozott a belgrádi kormány és a szerb-horvát-szlovén békedelegáció, aminek a hatására az antant egyelőre visszavonta a kiürítési parancsot. Már pedig a fővezérség annyira biztosra vette a szerbek elvonulását, hogy Riffl Sándor alezredest eleve kinevezte Baranya vármegye katonai parancsnokának, aki a bevonulás tervét is kidolgozta. Az ő egykorú helyzetjelentése szerint Baranya vármegy lakosságának 51,3% magyar, 35,5% német, 5% horvát és 4,4% szerb lakossága volt. Teljesen magyar volt a szentlőrinci és teljesen német a pécsváradi járás, a horvátok és szerbek leginkább a baranyavári, mohácsi és pécsi járásban 'akták. Megállapítja, hogy a horvátok és szerbek politikai megbízhatóságáról az egyéves szerb megszállás és szerb propagandatevékenység után jót mondani nem lehet, a lakosság német része általában indolens. Politikai viszonyok szempontjából: Pécsett a kommunisták számát a bányásztömegek, valamint a Tanácsköztársaság összeomlásakor a demarkációs vonalon százával átmenekült és Pécsett, valamint a vármegye egész területén munka nélkül lézengő volt vörös katonák csak emelik. A város 50%-a ma megbízhatatlannak tekinthető. A bányavidék is megbízhatatlan, amikor megindult a karhatalom szervezése, hosszas fáradsággal a következő őrségeket sikerült megbízható őrségekből összeállítani: Pécsbányatelep 32, Mecsekszabolcs 30, Somogy 25, Vasas 0 fő, ez a bányászoknak kettő százaléka. A bányászok általában a proletárdiktatúra hívei, szándékuk a szerbek kivonulása után kikiáltani a proletárdiktatúrát vagy legalább is zavarokat okozni.

53 A szerbek által meg nem szállt részen Magyaregregynek körülbelül egynegyed része hódolt be a kommunizmusnak (eredetiben így), főleg bányászok, akiknek a fele a proletárdiktatúra letörése után elmenekült, részben kiment Németországba. Magyaregregyet néhány napra meg kellett szállni. Komló és környéke bányászai ma is a kommunizmus hívei, amit az ottani bányászzavargások is igazoltak.

54 Ebben az elmérgesedett helyzetben robbant ki a rédics-alsólendvai határincidens 1919. november 29-én. Újsághír szerint kb. 60 magyar határrendőr és polgári egyén Rédicsnél megtámadta a szerb határőrséget és azt Alsólendva főteréig űzte. Ekkor riadóztatták az alsólendvai jugoszláv helyőrséget, amely a magyarokat Rédicsre visszaszorította. Harc közben több határrendőr hősi halált halt vagy fogságba került. A szerb tüzérség megtorlásul Rédicset is lőtte, aminek következtében több ház kigyulladt. A halottak száma magyar részről egy hadnagy és 9 ember, jugoszláv részről pedig 8 ember volt. Magyar sebesültek száma 9, a jugoszlávokét nem tudni. A körletparancsnokság Szombathelyen erről a határincidensről csak utólag értesült és vizsgálatot indított. Kiderült, hogy ezért Suha őrnagy volt a felelős, akit ezért fölmentettek a parancsnokságtól és helyébe Przybislawski őrnagyot nevezték ki.

55 Az utóbbi korábban a székely hadosztálynál szolgált. Az 1919. december 2-i helyzetjelentés szerint Pince, Lendvaújfalu és Kerkaszentmiklósra leadott szerb tüzérségi tűz nem okozott nagyobb kárt, Kerkaszentmiklósra azonban bevonult egy szerb század, amely ott azonnal rabolni és fosztogatni kezdett. A község felmentésére Nagykanizsáról kirendeltek egy gyalogos szakaszt három géppuskával, amelyhez csatlakozott Dobri őrsége is. összecsapásra nem került sor, mert a magyar különítmény közeledésekor a szerbek elvonultak a demarkációs vonal mögé. A következő napi jelentés szerint a Kerka menti demar-