Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

Lendvavásórhely, Zsitkóc, Kámaháza, Bödeháza, Szentistvánlak, Radamos és alsólendvai járáshoz tartozó falvakban erős propagandaakció indult meg a Magyarországhoz való visszacsatolás érdekében. Erre a jugoszláv hatóságok több férfit összefogtak és a radamosi iskolába bezártak, ahol tettleg bántalmazták őket. Ezért sok férfi magyar területre szökött, hogy a letartóztatást elkerülje. Viszont Gola, Répás (Zdála) és Gotalovó községekből Belováron az ottani főispánnak és katonai állomásparancsnokságnak több ezer aláírással ellátott kérvényt adtak át, hogy e községeket, amelyek egykor Horvátországhoz tartoztak és a horvátok stratégiai okokból kiürítettek, ismét csatolják Horvátországhoz. Mind a két helyen megígérték, hogy kérésüknek eleget fognak tenni/*

7 E három falu 1919. szeptember 22-én még nem volt a szerbektől megszállva, de Dráván csónakkal átkelő szerb járőrök bejártak. Annak az első nyoma, hogy katonailag okkupálták, november 15-ről van.

48 Miután az antant követelésére feloszlatták a székely dandárt és a szombathelyi körlet területén az antantmisszió követelésére csak három üteg maradt, a fővezérség rendelkezésére bocsátott székely (volt 38. vörös) tüzérezred átalakult kaposvári tüzérosztály-parancsnoksággá (osztálytörzs, 3 üteg, lőszertelep, pótkeret).*' Ugyanezen a napon - szeptember 28-án Zágrábban a Jelacic téren népgyűlést tartottak, amelyet a jugoszláv kormány rendezett a fiumei kérdés miatt. (Gabriele d'Annunzio légionáriusai szeptember 12-én megszállták az olaszok által korábban kiürített várost, amelynek olasz többségű lakossága örömujjongással fogadta őket.) A zágrábi népgyűlés résztvevői erősen tüntettek Olaszország ellen és azt követelték, hogy szükség esetén az olaszoknak üzenjék meg a háborút.

50 A nemzeti hadseregbe való toborzás a kaposvári körlet területén nem járt a kellő eredménnyel, ezért sorozáshoz folyamodtak. A tolnai gyalogezred körletében a legénység nagy része mezítláb vagy papucsban vonult be. A hideg időjárásra való hivatkozással az ezeredparancsnokság intézkedést kért a legénységnek cipővel, köpönyeggel és takaróval való ellátására.

51 A helyzeten az segített, hogy a körletparancsnokságok begyűjtötték a kincstári holmit, amelyet a világháború végén leszerelt katonák nem adtak le. Ennek dacára a kaposvári hadosztály csapatkereteit sikerült feltölteni úgy, hogy egy zászlóalja részt vett a budapesti bevonuláson (1919. november 14.). A hadosztály zöme azonban Baranya visszafoglalására volt szánva, amellyel a siófoki fővezérség éppen úgy számolt, mint a románok elvonulásával. A fővezérség október 28-án adta ki az intézkedést a baranyai terület megszállására, amely szerint a szerb-horvát-szlovén kormány már megkeresést kapott a budapesti szövetségközi katonai bizottságtól, hogy csapatait vonja vissza a Kiskőszegtől Bolmányig terjedő demarkációs vonalra. Az intézkedés 11. pontja szerint a megszállandó területen „minden atrocitás kerülendő". 1919. november 17-én Pécsre érkezett Moore amerikai alezredes a békekonferencia ötös tanácsának azon döntésével, amely Baranya, Észak-Bácska és a szegedi háromszög Magyarországnak való visszaadását rendelte el. A pécsi szerb katonai és polgári hatóságok ezen a réven megtudták, hogy a kiürítésnek december elején kell megindulni, ami „úgy érte az itt jól elhelyezkedett szerb tisztviselőket, mint a derült égből jövő mennykőcsapás". Erre a szerb hatóságok Villányban és Pécsett jugoszlávbarát tüntetéseket rendeztek. A villányi népgyűlésre november 26-án Eszékről különvonaton hozattak résztvevőket, mert a környékbeli falvak lakossága még csendőrszuronyok nyomására sem volt hajlandó Villányra menni. November 27-én pedig Dél-Baranyából, tehát Jugoszláviának ítélt területről kb. ezer szerb érkezett pópák vezetése alatt Pécsre, hogy a város utcáin Baranya Jugo-