Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

vek Bezedek, Kislippó, Ivándárda, Sarok, Magyarbóly, Lapáncsa, lllocska, Németmárok községekben, de tekintettel arra, hogy németekből álló bizottságok végezték, még ellenőrzésre szorult. Villánykövesd felosztási tervét már jóváhagyták. A telepítési főosztály Vóícányban 93 Hajdúbagosról származó családot kívánt letelepíteni annak ellenére, hogy az egyéni betelepítések miatt a község már nem képes befogadásukra. A körzetvezető azonban szükségesnek tartotta egy magyar blokk kialakítását. Értesítette a községi földigénylő bizottságot, akik más községből adták be igényüket, de méa nem érkeztek meg. a községben juttatásban már nem részesülhetnek. E módszerrel 60 ház megüresedését érte el. Újpetrén hasonló módon 23 házat tartalékolt. A munkák azonban lassan haladtak, még augusztus véaén is csak 3 község felosztási tervét hagyták jóvá. A Hegyháti járásba július 10-én megérkezett Mágocsra a 120 kiskundorozsmai család, akiknek beköltöztetése tervszerűen meg is történt. Köblénybe augusztus folyamán 20 magyaregregyi családot telepítettek. Szeptemberben a dél-maqvarországi kirendeltség utasítására csoportos telepítéseket hajtottak véqre: Szalatnakra 72 baranyai családot helyeztek el. Ágra 7 helybeli család mellett 22 baranyait is birtokba helyeztek. Tékesen 25, Gerényesen 39 család települt le, utóbbi adat a helybeli iaénylők számát is tartalmazza. Köblénybe szeptemberben további 22 családot helyeztek el, akik egyrésze több-kevesebb ideig bányában dolgozott. Azokat, kiknek csak 2—3 éves munkaviszonya volt és előtte földművelők voltak, letelepítették. Októberben Cs/írosfó'ffösön 12 menekült délvidéki családot. Magvarszéken 5 odairánWtott teleoest helyeztek birtokba, Nagyhaimáson 63 döbröközi család kapott ideiglenesen helyet. Különleges gondot az Eqyházaskozáron 1945. augusztus 18-19-én megjelent, Vaskútról minden irányítás nélkül érkezett 93 család elhelyezése jelentett.

55 A hatóságokat meglepték, hiszen a helyben történő elhelyezésük, a közséq méreteire is tekintettel, lehetetlennek látszott. A miniszteri biztos az önkényes települők rendőrhatósági őrizetbevételét rendelte el, míq véaül is ideiqlenes tartózkodásukhoz a telepítési főosztály auausztus 25-én hozzájárult. Tanulsáqos. eqyúttal jellemző is hánykolódásuk. Az előző telet egy Dombóvár környéki pusztán töltötték, maid a Tolna meqyei Majos közséqbe telepedtek, ahol 1945. április 24-iq tartózkodtak. Grábócra telepítették tovább őket, maid Július 1-én a baiai kerületvezető rendelkezésére Vaskútra mentek vissza, ahonnan mindenki saját felelősségére távozott. További családok érkezése is várható volt. A Mohácsi iárásban a felülvizsgálatok során meqállaoították, hogy Somberekén az elkobzásra váró ingatlanokba július közepéig a 40 helybeli iqénylő mellett 115 hadikfalvi székely családot. 12 bácskai családot és 3 Drávacsehiből származó családot helyeztek el. A székelvek kérték, hogy a 15, kat. h-as juttatásokkal szemben többet kapjanak, mert Bácskában 18-2? kat. h-as birtokokat is vesztettek. Cseledoboka és Cselegörcsöny községekben maqyar családok hiányában a földigénylő bizottságot meaalakítani nem lehetett, de a körzetvezető úay vélte, hoqy a volksbundista birtokokra a székelvekből máris 30 családot lehetne betelepíteni. A Vaskútról származó székelyek elhelyezése itt is qondot okozott. Auqusztus 1-én 84 család képviselői jelentek meq a járásban azzal, hoay őket a miniszteri biztos és a főosztályvezető utasítására Hercegszabarban helyezzék el. Mivel itt teleDÍtésre alkalmas helv nem volt. ezért Bárba 30, Görcsönydoboka és Cseledobokn községekbe 30, Herceaszabarba 10, Somberekre 14 családot szándékozott elhelyezni. A Herceqszabarba történő letelepítésüket különösen fontosnak tartotta a körzetvezető, mert íay rendelkezésre áll maid néhány maqvar család, akikkel a további munkát el lehet indítani. A munkákat más közséaekben is akadályozta az a körülmény, hogy sok helyen csak német lakosság volt és így a földiqénvlő bizottságot meqalakítani nem tudták, az iqazoló bizottságok munkáia viszont méq nem feieződött be. A kitelepítendők eltávolítását nem tudták meaoldani. A helvzetről nyugodt, tiszta kéoet nem lehetett kaoni, ugyanakkor az élelmezési aondok eqyre nőttek.

56 Lassan haladtak a földreform munkálatai a Pécsi járásban is. telenítésre pediq aliq került sor. A körzetvezető olyan javaslatot tett, hogy német anyanyelvűnek ne juttassanak földet, vagy csak akkor, ha igazolja, hogy a németség elleni küzdelemben aktívan részt vett. Akik csak passzív szerepet játszottak, azoknak ne juttassanak. Attól félt, hogy ezekben a falvakban 10-15 év múlva magyar családot nem lehet majd találni, kiüldözik, vagy magukba olvasztják őket. Hásságyon 14 család részére készítettek elő helyet. A Pogányban észlelt helyzettel sem volt elégedett, mert a földiqénylő bizottság nem dolgozott, az elkobzandó birtokokat nem állapították meg, az igénylők mindannyian „rácok", alig van köztük magyar ember.

57 A Pécsváradi járásban az új bizottságok munkája sem volt kifogástalan, hatalommal való visszaélés miatt a körzetvezető feljelentést tett a rendőrségnél a nagypalli és monyoródi földigénylő bizottságok ellen. Július 31-én és augusztus 1-én telepítették ki a németeket palotabozsoki házaikból és adták át azokat 82 székely telepesnek. Ugyanezen a napon történt 19 battonyai családnak a betelepítése Máriakéméndre. Az utolsó földigénylő bizottság