Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

tatás. 1920 legelején az iskolaszék nem hajtotta végre a tanfelügyelőség utasítását, amelyben a tannyelv megváltoztatását rendelte el. Az iskolaszék jogi indoklásul a szombathelyi püspökség 1277/111—1919. sz. rendeletére hivatkozott, amely idézte az M. E. 4044/1919. sz. rendeletét az anyanyelven történő tanítás jogáról. Az újabb tanfelügyelőségi presszióra még a nemzetiségi miniszternek 1959/eln. — 1919. sz. rendeletét is segítségül hívták, amely félreérthetetlenül utalt arra, hogy a lakosság tényleges igényeit figyelembe vett alsófokú iskolahatósági döntéseket a tannyelv meghatározásának ügyében valamennyi megyei hatóságnak mérlegelni kell és a kisebbség jogait erősíteni.

28 5. A hidasi református elemi iskolában az iskolaszék szintén a német tanítási nyelvet vezette be 1919-ben. 1920-tól V. osztálytól felfelé kétnyelvű oktatást indítottak. 6. A szágyi katolikus elemi iskola tannyelve ugyan formálisan magyar maradt. A tanító azonban főleg németül tanított. 7. A bikali evangélikus elemi iskola magyar tannyelvű oktatását 1918. decembertői németre változtatták. A III. o.-tól felfelé a magyar, tantárgyként került oktatásra. Az 1920. évi tanfelügyelői rendelet végrehajtását — amely a magyar tannyelv visszaállítását írta elő — a 4044/1919. ME. rendelet, valamint ennek alapján kiadásra került 229/1919. sz. evangélikus egyházmegye tanügyi esperesének rendelete segítségével — minden további konfliktus nélkül 1923-ig nem teljesítették. 8. A nagyhajmási evangélikus elemi iskola Lovászy-féle rendelet alapján német tannyelvű oktatásra tért át. Addig csak a vallásoktatás folyt németül és a magyar tantárgyként szerepelt. 1923-ig a fenti rendeletekre hivatkozva továbbra is német anyanyelvükön tanulhattak. 9. Köblény katolikus elemi iskola, a hajmási rendszerével megegyezett. 10. A godisai katolikus iskolában 1918. decemberi határozat szerint német tanítási nyelvre kellett áttérni. Az iskolaszék nem hajtotta végre a rendeletet, s magyarul folyt az oktatás, noha az elemi iskola tanulóinak többsége német anyanyelvű volt. 11. Hasonló a helyzet káni katolikus elemi iskolában. 12. A goricai állami elemi iskolában nem hajtották végre az 1918. decemberi miniszteri utasítást, noha a tanulók 95%-a német anyanyelvű. A lakosság 1920-ban elégedetlenségét fejezte ki az anyanyelv teljes elhanyagolása miatt. 13. A kaposszekcsői evangélikus elemi iskolában a Tanácsköztársaság idején tanítói gyűlés mondta ki a teljes német tannyelvű rendszer bevezetését. A III. osztálytól megengedte a gyűlés határozata a magyar nyelvet, mint tantárgyat tanítani, de csak oly módon, ,,. . . hogy a német tanításon legyen a fő súly . . ." 14. A csikostöttösi evangélikus iskola iskolaszéki határozata 1919. szeptemberében döntött a 4404/1919. M. E. rendelet alapján a teljes német tannyelvű oktatás mellett. 1923-ig ez a szisztéma állott fenn. A IV—VI. osztályokban a tanító a magyar nyelvet is tanította. 15. Az ági evangélikus elemi iskolában 1919. szeptembertől, hasonlóan a csikostöttösi helyzethez, a tanítási nyelv kizárólag német. „A IV—VI. osztályokban a tanítás nyelve vegyes, vagyis aki nem tanul meg a IV-ig eléggé németül, annak magyarul is megmagyarázzák a tanulmányokat." 16. A szalatnaki katolikus elemi iskolában a hivatalos tanítási szisztéma magyar. Azonban a tanítás ténylegesen német nyelven folyik. 17. A tékesi evangélikus elemi iskolában 1919. szeptember óta I. osztályban tisztán németül tanulnak, a II. o.-tól kezdve tanítják a magyar írást és olvasást, azon túl a tannyelv vegyes. Ez azt jelentette, hogy a magyar gyermekek részben magyarul, a német tanulók pedig egészen németül tanulnak." 18. A baráturi katolikus iskolában 1918-ban német tannyelvű oktatást rendeltek el. A Tanácsköztársaság alatt azonban a szülők érvényesítették akaratukat és csak a vallás tanítása történt németül. Ez a rendszer maradt 1923-ig. 19-20. A mágocsi katolikus elemi iskolában és a községi gazdasági ismétlő iskolában csak a vallástanítás folyik németül, noha 1919-ben a tanfelügyelőség a vegyes tannyelvű tanítást is indokoltnak látta. 21. Mekényes két evangélikus felekezeti iskolájában 1918. november 30-i „néptanácsi határozat " értelmében a teljes német tannyelvű oktatásra tértek át. A magyar nyelv tantárgyként szerepelt. 22. A száráci katolikus elemi iskola tannyelve magyar maradt, de a természetrajz és természettan tanítását németül végzi a tanító. Ezt az iskolaszék rövid úton határozta el 1920-ban. Felső iskolaszéki határozattal nem rendelkeztek az ellenőrzések során.