Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között

(5.) Van két malom. Egy jó és egy puszta. A használatosért a török földesúrnak 1 forintot fizettek. 1696. (18. lap) 4. Keresztény földesuruk Csepelyi György volt Légrádról. 8. A lakók kálvinisták voltak. 47. ÖCSÁRD 1695. (46. lap) (4.) Keresztény földesuruk Draskovich gróf volt, akinek évente 8 forintot szolgáltattak. Török földesuruk Musztafa Effendi volt, akinek ugyanúgy szolgáltattak évente, mint a többi falvak, adóval, tizeddel és munkával, 3 nap ekével, arattak és egyebeket végeztek. A török császárnak Kanizsára 20 forintot fizettek. (5.) Két malmuk van, amely után a keresztény földesúrnak is, a török földesúrnak is, jelenleg pedig a kamarának is 1 forintot fizettek. (8.) Azelőtt luteránusok voltak, 6 évvel ezelőtt tértek katolikus hitre. 1696. (158. lap) 4. (Keresztény földesuruknak) évente 12 forint cenzust fizettek. Török földesuruk Mohácsról Kurt Zpaja nevezetű volt, akinek cenzust fizettek a szántás, vetés, aratás és a ház körüli munka helyett, ezenkívül valamennyi ház fizetett még 50 dénárt évente és mindenféle termékből tizedet szolgáltattak. 9. Három évi tizedjövedelem harmada: 7 köböl búza, 29 köböl rozs, 2 1/2 köböl árpa, - zab, 1 köböl törökbúza, 2 ft. 50 dénár méhtized, 3 ft. 75 dénár sertéscenzus, 6 libra kender. 48. KISDÉR 1695. (47. lap) (4.) Keresztény földesuruk Draskovich gróf volt, akinek évente 3 forintot szolgáltattak a török időkben és jelenleg is. Török földesuruk Iszlan Szpay volt, akinek ugyanúgy fizettek adót, mint a többi falvak és a tizedet is szolgáltatták, kivéve a sertés után, ami helyett 4 dénárt fizettek. Továbbá 3 napon át szántottak és egyéb munkákat végeztek. A török császárnak Kanizsára 7 forintot fizettek. (5.) Két malmuk van, melyek után a török időkben keresztény földesuruknak 25 dénárt fizettek, tudniillik minden egyesért, jelenleg pedig 50 dénárt. A török földesúrnak pedig 50 dénárt fizettek és most ezt fizetik a császári provizornak. (8.) Azelőtt luteránusok voltak, 6 éve tértek katolikus hitre. 1696. (171. lap) 4. ... (török földesuruk) Izlan Zpaja nevezetű volt, Eszékről. Neki évente 3 forintot fizettek . . . 9. Három évi tizedjövedelem harmada: 4 1/2 köböl búza, 4 köböl rozs, 1/3 köböl árpa, 1/3 köböl zab, 1/2 köböl törökbúza, 60 dénár sertés makkoltatási cenzus, 4 libra kender. 49. EGERSZEG Alsóegerszeg, Hegyszentmárton része 1695. (48. lap) (4.) Keresztény földesuruk Topos Ádám volt, kinek évente 5 forintot szolgáltattak és jelenleg is azt fizetik. Török földesuruk Kurbeg nevezetű volt, akinek pénzben és tizedben ugyanúgy adóztak, mint a többi falvak. Továbbá szántottak, arattak, csépeltek és fát fuvaroztak. A török császárnak Kanizsára 7 forintot fizettek. (8.) Azelőtt luteránusok voltak, ő éve tértek katolikus hitre. 50. SZENTMÁRTON Hegy szentmárton 1695. (49. lap) (4.) Keresztény földesuruk Darabos kapitány volt Légrádról, akinek évente 4 forintot fizettek, úgy mint jelenleg is. Török földesuruk Pir Aga volt, akinek ugyanúgy szolgáltattak 5. B. Helytörténetfrás 1982. ,tc