Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

Harmadszor: A robotokról Mivelhogy a robotot ezideig alig határozták meg, ezért rendezetlenül végezték az uradalmi földeken, szőlőkben, kaszálókon, az uradalom terményeinek és a kilencedeknek Mohácsra az uradalom hajóiba való szállításakor, épületfa vágásakor, a fának a téglaégetőkbe és a mészégetőkbe való szállításakor, sőt néha eladás céljából még Siklósra, vagy Pécsre is vitték. Ebbe ezideig besorolható ennek az uradalomnak valamennyi jobbágya. A termény kilencedet behordani, kicsépelni,

95 a magokat tisztítani, és az uradalom magtárába behordani. A bor kilencedet és más természetbeni kilencedet, ami az uradalomba összejön az uradalmi pincékbe és tárolókba összehordani, a szükséges bort a falusi kocsmákba és az uradalmi vadászatokhoz elszállítani és a hetességet ellátó négy személynek a biztosítása, az uradalmi tiszteknek és szolgálattevőknek előfogatokkal

90 a rendelkezésére állni, amikor az uradalom ügyeiben utaznak és a postásokat a megyén belül kiszolgálni, a siklósi vár építéséhez kézi és fogatos munkára összegyülekezni; roboton kívül, nem szolgálatból gubacsot gyűjteni az uradalomnak, valamint az uradalom majorsági terményeit falvanként eddig is magától érthetően el szokták vetni, ki szokták csépelni és a cséplés helyén megrostálják és behordják az uradalmi magtárba." Az uradalomban kialakult állapotokról még teljesebb képet kapunk, ha a jobbágyok panaszos leveleit és az úriszék, majd a vármegye törvényszéke előtt 1765— 66-ban folytatott per iratait is elolvassuk. A jobbágyok panasza szerint a helyzetük a bólyi németek betelepítése óta vált mind elviselhetetlenebbé.

9. Úgy tekinthetjük tehát, hogy 1738. volt a „fordulat éve", amikor az úrnő aláírta a németeknek kiadott egyoldalú „szerződést". Korábban a kevés majorsági (al lod iá Iis) földet a jobbágyok művelhették a termés hatodáért.

98 Ez megszűnt. Az első nagyobb majort Bolyban alakították ki úgy, hogy a földek egy részét a németektől elvették. Ezután Kistótfalu és Áta kivételével minden faluban szántóföldeket vettek el a jobbágyok telkeiből és azokat a majorságokhoz csatolták. Az így kialakított nagy majorságok miatt ötszörösére növelték a jobbágyok robotját, megkövetelt számú igával végzett szántással és más kötelezettségekkel együtt.

99 A majorsági földeket a magyarok, a római katolikus délszlávok és a rácok szántották csak. A németek mentesek voltak a szőlőművelés alól is. A kivételezést az uradalom jogi képviselője egyszer így indokolta meg: ,, . . . hogy közben a saját földjeiket és a szőlőiket művelhessék".*" A jogtanácsos 1765-ben ugyanezt másként is magyarázta az úriszék előtt: „30 évvel ezelőtt a németek robotját úgy állapították meg, hogy legyen idejük a megélhetésükhöz szükséges jobbágytelek megtisztítására, (gy a sűrű erdőkből szántókat és kaszálókat alakíthattak ki".

101 Századunkban a 30-as évek rosszemlékű német helytörténészei és szépírói a szájhagyományra hivatkozva sokszor emlegették ezeket az irtásokat, mintegy honfoglalás színezetet adva nekik. A bólyi uradalom iratai azonban nem igazolják őket. Teljesen elvadult határú falu a németek betelepítése előtt itt egy sem volt, mindet művelték. Amikor Mária Terézia idején a háborúk miatt nagy kereslete lett a terményeknek, az uradalom jobban nekilátott az erdők és a cserjés legelők irtatásának és feltöretéséhez. Az irtás munkájából minden jobbágy és zsellér kivette a részét.

102 A németeknek, mint akkor érkezetteknek, érthetően, kedveztek azzal is, hogy kevesebb „karátson fát" kellett eladniuk, tehát kiirtaniuk is, mint a magyaroknak, vagy a régebben jött délszlávoknak. A betelepülő németek házaihoz a fákat az egész uradalom jobbágyaival robotban vágatták és faragtatták ki.

103 Az uradalom később az erdőirtásból úgy csinált jogszokást, hogy a jövevény németeknek ezen a kedvezményén sem változtatott. Előzőleg említettük, hogy velük a majorsági földek szántásánál és a szőlők művelésénél is kivételeztek. Minden-