Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában
eccl. B. Bartholomei 46 ban.", „Cosmas sac. de civitate cum Jacobo socio suo 1 2 marcam". (Vat. 1/1. 236., 263., 273., 284., 292.) 1335-1357 TAMÁS székesegyházi kanonok és az ispotály javadalmasa. Lásd ott. A plébánia főjavadalmasai mellett működő papokat a pápai tizedjegyzék társnak (socius) nevezi: PÁL és ISTVÁN. Mindketten társaskáptalani kanonokok. Lásd ott. 1333 JAKAB a városban lévő Szt. Bertalan templom papja, Kozma plébános társa. 1333: „Jacobus sac. eccl. B. Bartholomei 29 ban.". (Vat. 1/1. 273. - Lásd még Kozma plébánosnál is.) Lehet, hogy Jakab pap is társaskáptalani kanonok volt, mint elődjei voltak. Ez esetben azonos lehet az előző évnél szereplő Jakab pappal. A pápai tizedeket a templom papjai hol közösen, hol külön-külön fizették le. Javadalmuk felbecsülése ezért nehézségekbe ütközik. Annyi biztos, hogy plébánosának javadalma a székesegyházi mesterkanonokok javadalma mögött nem maradt el. A ,,socius"-ok jövedelme a székesegyház alsópapságának szintjén mozgott. (Gosztonyi 173; Gosztonyi: A várostemplom építéstörténete, Pécs é. n. (1941.) irodalmi összefoglalással a 10. lapon.) Szent Benedek plébániatemplom egykor a mai Jókai Mór és Citrom utca sarkán lévő telek helyén állt, ahol Haas szerint a múlt század elején a pusztult templom „roppant maradványai valónak még láthatók". Cséffay Flórián 1904-ben készült felmérése (eredeti a JPM-ben) nagyméretű, keletéit templomot sejtet. A templom még álló falmaradványa jelenleg telekhatárként szo'lgál. Cséffay rajzán szereplő boltozatindító vállkő ma is látható. (Fetter Antal szíves tájékoztatása.) A templomnak a pápai tizedlajstromban szereplő papja (1332: Péter) társaskáptalani kanonok volt, és évi 5 márka 200 báni dénáros átlagjövedelmével egyike volt Baranya 7 leggazdagabban javadalmazott plébánosának. Pázmány Péter az 1629. évi zsinat aktáinak Appendixében említ egy Pécsett lévő és Szt. Benedekről nevezett bencés apátságot. Koller a Prolegomenában ennek létezését kétségbe vonja. Méltán. A török előtti időkből ugyanis semmi írott emlék erről nem maradt fenn. A török után, vagyis a 18. század elejétől aztán sorra jelentkeztek a pécsi bencés apátságot említő írások. Haas említ egy 18. század eleji előttem ismeretlen kéziratot, melyben Haas szerint ez állt: „Vala Pécsett e' szerzetnek nagyszerű kolostora és temploma, egyetemmel együtt, mellyben Istvánffy bizonyítása szerint a' mohácsi ütközet előtt 2000 tanuló találtatott." Ugyanakkor az 1857. évi Schematismus összeállítója is csak ennyit tud eredetének bizonyságául felhozni: „...emlékéről csak annyi maradt fenn, hogy címét a király egyházi személyeknek adományozza." A történészek és a helytörténészek tehát sorra vették át egymástól az 1629. évből származó mindenképpen vitatható adatot. Aztán egybeötvözték a középkori okmányokkal is bizonyított Sz. Benedek plébániatemplommal, másrészt az egyetem emlékével. (Aigl: 180; Haas: 250; Gy.: I. 266; Schematismus 1857: 64; Istvánffi: Regni Hungarici História... Köln 1724: 161. p; Bél Mátyás: Compendium Hungáriáé geographicum, 1777. évi kiadás: 182. p; Szőnyi: Pécs, Útmutató, 29. p; Gosztonyi: 64. A Citrom u. sarkán lévő falmaradvány körüli kérdésekkel legbővebben Petrovich E. foglalkozik: A középkori pécsi egyetem épülete és címere. A JPM Évkönyve XVI. kötet, 1971. év, 152-155. p.) Mindenszentek plébániatemplom a városfalon kívül épült. Ma is áll. Plébánosa Györffy (I. 266.) számítása szerint évi átlagban 44 báni dénárt fizetett a pápai : : ;:edszedőknek. Ez egy átlagos falusi plébános javadalmazásánál alig jobb jövedelmet jelez, vagyis évi 2 márka 5 penzát. Név szerint ismert papjai:
