Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány
A konyha részére, a számadáskönyv szerint, kevés felszerelést vásároltak. Fazekat, gersli-hámozót, mosogató dézsát említenek. A gersli-hámozóért másfél forintot fizettek. Két kőből összerakható, forgatható kis „malom" lehetett, amilyenek még ma is hányódnak félredobva a régi udvarokban. A kórházat, mint Drusinecz fráter írja egyik levelében, október 1-én kiürítették. 1 '' 1 Ez csak átmeneti volt, mert október 5-én „újra megtelt" kórházat említ és október 12-én, majd 13-án a kórtörténetek szerint még felvettek oda négy pestises aszszonyt. Október 21-ig a seborvost sem engedték haza. A kórház harmadik számadáskönyve szerint november elejétől január 20-ig csaknem minden napra három személy részére vásároltak élelmet. Ezek a szakácsnő és a két sírásó lehettek. Az Egészségügyi Tanács jegyzőkönyve és a pestises betegek kórtörténeti adatai egybehangzóan bizonyítják, hogy a gazdagokat és a szegényeket kivétel nélkül felvették a kórházba. Az Egészségügyi Tanács augusztus 24-én hozott határozatát is betartották: csak a gazdagok fizettek a gyógyszerekért és a gyógykezelésért, a szegények nem. Ezekkel a saját korukban kiemelkedően emberséges intézkedésekkei a járvány rohamos terjedését is akadályozták. Integrál görbén ábrázolva az 1713. évi pestisjárványban elhunytak számát az idő függvényében, kissé meredekebb emelkedést csak augusztus eleje és szeptember közepe között láthatunk. Amennyiben az Egészségügyi Tanács — von Minzenriedt doktor javaslatára — nem hozott volna szigorú megelőző intézkedéseket, nem vitette volna a pestiseseket a kórházba és a fertőzésnek kitetteket a karanténba, az emelkedés abban a másfél hónapban meredekebb lenne. (1. sz. ábra.) November 15-én és december 3-án feltüntetett esetszám-kiugrás csak látszólagos. Mint említettük, a sírásók akkor gyűjtötték össze azokat, akik a kimenekültek közül a város határában haltak meg. Az Egészségügyi Tanács jegyzőkönyvét november 16-án azzal zárták, hogy a pestiskórházban a megüresedett kórágyakra más betegeket fektethetnek. Amennyiben ilyen igény nem lenne, égessék el az ágyakat; tehát a nagyon egyszerű felszerelést is számolják fel. Erre valószínűleg sor került, mert a következő években a kórházat nem említik, bár a királyi leiratok továbbra is szorgalmazták a végleges lazarétumok létrehozását a városokban. Pécsen erre 1731. augusztus 13-án került csak sor. Még Nesselrode püspök alapította, mint a város földesura, a halála előtt egy évvel. 07 Az új kórház az 1713. évi pestiskórház helyén létesült.
