Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány
Egy akóért 4 forint 60 dénárt fizettek. November 1-én még ,,Franzel wein"-t is vettek. 0Anrath seborvos és a lóápoló szolga néha nem a bort kérték, hanem csak az árát. Az így elszámolt bor pintenkéntí árát nem lehet kiszámítani, mert a napok számát nem tüntetik fel, csak a megváltási összeget. A jobb ételekhez szokott Drusinecz az egyhangú kórházi kosztot is kifogásolta. Eire minden oka meglehetett, mert a kórház konyhája részére szinte mindennap ugyanazokat az alapanyagokat vásárolták. A pestis iratai között, mint említettük már, fennmaradt az a három beszerzési füzet, amelyekben tételesen felsorolják a kórház napi kiadásait. Az első füzetet német nyelven vezette egy ismeretlen személy; augusztus 10-én kezdte és 26-án fejezte be. A második füzetet szintén egy kéz írta, cirill betűkkel. Nehézkes szerb fogalmazással az augusztus 28-a és a szeptember 7-e közti beszerzéseket jegyezték bele. A füzet 2. oldalán a város pénztárából a kórház költségeire két tételben felvett 21 forint 9 dénárt tünteti fel a füzet írója. Magyarra fordítva: ,,1713. esztendő augusztus 27-én Kristóf úrtól átvettem 6 forint 9 (dénárt). 1713. szeptember 5-én Imre diák úrtól felvettem 15 forintot". Az összeg elé Schorer városi jegyző kézírásával bejegyezte a ,,Perceptio", azaz: „Bevétel" szót. 0;i A pontos elszámolás záradéka végére Schorer utólag latinul bejegyzett még néhány tételt. Az egyikből megtudjuk, hogy az elhunyt Keller seborvos házához állított őrök két pint bort kaptak. A harmadik füzetet 1713. szeptember 18-a és 1714. január 20-a között végig Schorer vezette, németül. A 2. és 3. oldalon felsorolja a kórház fenntartására szeptember 21-től bevételezett 192 forint 86 dénár eredetét. Az összegből 33 forintot áthozatként kezelnek; 1714. január 20-ig 60 forint származott büntetésekből, 40 forint adományokból, 33 forint a befizetett kórházi ápolási költségekből. Különös figyelmet érdemelt a bevételek végére beírt 25 forint eredete. Puskás János kihalt családjából tulajdonképpen csak a leányka feküdt a kórházban és ő is csak 2 napig. A család kórházi kezelése fejében később mégis 24 forintot fizettettek az örökösökkel, 0 ' 1 majd 10 forintért elárverezték Puskásék teheneit, 15 forintért a lovaikat, és az Egészségügyi Tanács szeptember 21-én hozott határozata értelmében az állatok árát is bevételezték a kórház javára. A fenti tételekből befolyt összeg nem fedezte a kórház 230 forint 41 dénárnyi kiadását. Beimdaller városbíró az 1714. február 7-én keltezett záradékában azt írja, hogy a hiányzó 37 forint 55 dénárt illeték formájában hajtják majd be. Mindhárom füzetbe külön tételenként bejegyezték az élelmiszerekre: húsra, lisztre, halra, vajra, tejre, olajra stb., valamint a fűszerekre (só, sáfrány, ecet, köménymag, fahéj, bors, szerecsendió virága és termése) kiadott pénzt. Drusinecz igazat írt, az élelmezés egyhangú volt. Augusztustól három évszakon át jegyeztek fel mindent, de változatosságot alig találtunk. A gyümölcsöket nem is említik. Főzeléknek való növények közül káposztát vettek néhányszor, de azt is csak szeptember végén és 10 dénárnál többet nem adtak ki rá egyszerre. November végétől ismét szerepel néhányszor, 5 dénárért. Ősszel egyszer-kétszer fogyasztottak ka la rá bét is. A betegek és a személyzet fő tápláléka a marha- és a borjúhús volt. Ritkábban ettek halat, még ritkábban disznóhúst és ősszel egyszer-kétszer teknőst is vásároltak. A húst, mint a vásárolt fűszerek alapján következtethetjük, elsősorban főzték, legtöbbször csak kenyérrel ették, de hántolt árpa (gersli) is többször szerepel az alapanyagok között. A pestis ideje alatt a kórházban és a karanténban összesen 59 forint 85 dénár árú kenyeret fogyasztottak. Ezt 1714. február 7-én fizették ki egy meg nem nevezett pékmesternek.
