Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

az ebbeli javadalom és haszon a közönségre áramlik), addig ... a házban levő vízvezetésért járó és megrovott községi adófizetésül felmentetik." Az 1864. évi rendezéskor újra kivettették a vízbért Jónásra. A kanonok az ismét benyújtott fellebbezésében leírta, hogy egy évvel korábban a kutat ki­javították, a felesleges víz azóta a befalazott túlfolyó helyett az udvarán folyt keresztül és ,,sok alkalmatlanságot okozott." Megírta, hogy a kút javít­tatásának a költségeit jórészt ő maga viselte. A felújítás óta a háza nem volt biztonságban; az előző télen kirabolták, azóta is rettegésben élt. 254 A tanács, 1864-ben azzal a valótlan indokkal engedte el a vízbért, hogy Jónás kanonok kútja a Káptalan utca 4. és az Iskola utca 8. és 9. sz. háza­kéval együtt a Papneveidei forrásból kapott vizet. Jónás József 1870-ben meghalt, a helyére költözött Dobszay Antalt 1875­től minden indok nélkül 20 forint évi vízbér fizetésére kötelezte a tanács. A Kaposvári utcai forrást 1891—92-ben nem kötötték be az új vízvezeték hálózatba. A Káptalan utcai kút nem tudjuk meddig szolgáltatott vizet; az építményét 1935-ben bontották csak le, amikor a Káptalan utca 5. sz. ház ud­varából területet választottak le és kialakították az Aranyos kút teret. 255 A káptalani házak, a Püspöki Könyvtár, a Belvárosi Iskola és a Cisztercita rendház kútjait még jó ideig a Kaposvári utcai forrás látta el vízzel. 1902-ben a város illetékes szakemberei az említett kutak tulajdonosait arra akarták kö­telezni, hogy a forrás vízvezeték rendszerének a felújítási költségeihez járulja­nak hozzá. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a Káptalan utca 1., 2. és 5. sz. házakban lakó kanonokoknak a „vízhasználata engedélyezve nincs, így tehát semmi akadály sem forog fenn arra nézve, hogy a város közönsége jelentse be ezen forrás összes vízmennyiségére a vízhasználatot." A terv szerint a mai Aradi vértanúk útja és a Hunyadi út északkeleti sarkára akkoriban épített ún. „Bánfai-féle ház előtti kút", a régi Káptalan utcai kút, a Püspöki Levéltár, a Belvárosi Iskola és a Cisztercita rendház vízellátását biztosították volna a Ka­posvári utcai forrásból. 256 Az utóbbi véleményt nem fogadták el. A kanonokok magánkútjai még jó ideig a Kaposvári utcai forrásból kapták a vizet. Korábbi tanulmányunkban ismertettük a Pécsi Székeskáptalannak és a Papnevelő Intézetnek a Kaposvári utcai és Szemináriumi forrás vízére be­nyújtott igényét. 257 Az 1939—1943 között húzódó vitában Baranya megye alis­pánja volt a döntőbíró. A polgármester, bár a bizonyítékok a levéltári anyag­ban a rendelkezésre álltak, a város jogait nem igazolta kellőképpen. A káp­talan az akkori nagy tekintélyével elérte, hogy az alispán, a történelmi ada­tokat nem ismerve, a város kárára döntött. IV MA IS MŰKÖDŐ RÉGI VÍZVEZETÉK RENDSZEREK A belváros alatti pince vizesedések és talajkimosódások miatt, az északi városfal közelében található, kellőképpen nem vizsgált öreg kutak vízvezeték rendszereire szeretnénk röviden kitérni. A házakat, amelyeknek a telkén ta­lálhatók, a régi számozás szerint említjük. A Káptalan utca 3. és 5. sz. házak ásott kútjaiba, mint már említettük, is­meretlen forrásból csorog ma is a víz. 1871-ben az 5. sz. ház udvara alatt hú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom