Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

1788-ban a város kútmestere 4 napszámban csöveket fektetett le az úgynevezett Kapucinus kúthoz. Ez a fali csorgó a rendház falkerítése északkeleti sarkához közel épült. Építésének az idejét nem tudjuk biztosan. Valószínűnek tartjuk, hogy a kútmester a rendház kútjának a vezetékét kötötte be 1788-ban a közkútba. A város a királyi okmányban elrendelt helyreállítást elvégeztette. Még 1796-ban réz kifolyócsövet raktak az irgalmas rendház magánkútjába.

186 Az irgalmasok a vízbér alól mindig mentesek voltak, mert ,,közkórodát" tartottak fenn. Magánkútjuk régebben a Fő téri alsó kútból kapott vizet, később a térképen is látható rendszerhez csatolták. Erre 1823-ban került sor. A tanács ugyanis akkor rendelte el, hogy az udvari kútból elfolyó vízfelesleget vezessék a közeli közkútba. Egyik korábbi tanulmányunkban ismertettük, hogy a 18. században az egyik vagy mindkettő Fő téri kút felesleges vize az Irgalmas tucán (Nepomuk utca, ma Munkácsy utca) és a mai Fürdő utca helyén folyott ki a városfalon kívüli árokba.

187 Ugyanabban a tanulmányban közöltük az egykori rendház konyhájának a falában fennmaradt szép falikút fényképét is. Széchenyi tér 12. A cisztercita gimnázium udvarára épített medencés magánkutat a mellékelt, 1872-ben készült térkép már feltünteti, bár a rend abban az évben még nem fizetett vízbért utána. 1875-ben a cisztercitákat 30 forint évi vízbér fizetésére kötelezték. A vizet a Szepesy utcai Püspöki Könyvtár és az iskola határfalába épült kút tartályából kapták. 1880-ban az udvari kút felesleges vize az Iskola utcába folyt ki és rongálta a kövezetet.

188 Javasolták a víz elvezetését a Széchenyi téri elosztóba. A terv megvalósításáról nincs adatunk. A ciszterciták magánkútja még 1902-ben is a Kaposvári utcai forrásból kapott vizet.

189 Széchenyi tér 13. Dittrich Ignác ügyvéd 1865-ben vezettette be a vizet házába, a tanács engedélyével.

190 Vezetéke a Megye u. 9. sz. ház előtti fali csorgó elosztótartályából indult ki (,,Bézsányi melet levő tsatornya"). A gavallér módon élő Dittrich a 60-as évek második felében már kezdett elszegényedni. 1869-ben a tanácstól kérte az évek alatt összejött 40 forintnyi vízbér hátralékának az elengedését.

191 1869 után Dittrichet már nem említik a magánkút-tulajdonosok között. A ház kútjáról sem találtunk későbbi feljegyzést. Szécheny/ tér 14. Scitovszky Péter házának a gondnoka 1873-ban kért a tanácstól engedélyt magánvezeték építésére.

192 A tanács a Megye u. 3. számú Szily-féle ház előtti közkútból („Hersching csatorna") engedélyezte a vízfelesleg egy részének az elvezetését. A vízbér az első években 10 forint volt. 1875-től az évi összeget 20 forintra emelték. Az 1880. évi városi pénztárkönyvbe özv. Hanzéli Ferencné nevét jegyezték be. 1881-től Eiser János fizette a vízbért. Széchenyi tér 18. Zsolnay Vilmosnak 1864-ben engedélyezte a tanács a víz bevezetését házába.

193 A vizet a Megye u. 3. sz. ház előtti „Hersching féle kútfejetekből" (tartályból) kapta. Vízadót 1863/64-től vetettek ki a kút után. Zsolnay 1856-ban kérte a kivetett vízadó elengedését, mert a kútja még nem készült el. Az 1866/67. gazdasági évtől már nem fizette a korábban kivetett 10 forintot. A későbbi összeírásokban sem említik az ide tervezett magánkútját. Széchenyi tér 19. Czindery László örököseire 1869/60. gazdasági évtől 1861 62-ig vetett ki a város évente 5 forint 25 krajcár vízbért. 1861-ben az