Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

ros közös tulajdona, a javítási költséget egyenlő arányban kell viselniök.

87 A polgármester levelében 2/3 rész vállalására kérte a püspöki uradalmat. A terv nem valósult meg.

88 1899-ben a Petrezselyem-kúttól nyugatra álló ház fala is beázott a csőrepedés miatt, és egy lakás lakhatatlannávált. Az új terv elkészítése előtt szakvéleményt kértek a tiszti orvostól. A vizsgálat szerint a forrás vize 15°C, kristálytiszta, közömbös vegyhatású, a keménysége lágyabb volt a tettyei forrásénál. Szerves anyagot parányi mennyiségben észleltek benne. A mészsók közül szulfátokat, karbonátokat találtak: nitrátot nyomokban mutattak ki, nitrit nem volt a vízben. A szakvélemény szerint a művelt földek nem szennyezték a vizet, mert ammóniát nem tartalmazott.

8 9 Az egyik mérnöki jelentés leírja, hogy a kút elosztó medencéje a keletre eső házban egy éléskamrában volt, ahová a lakás tulajdonosa a szemle résztvevőit nem engedte be.

90 Egy tisztiorvosi jelentés szerint a Petrezselyem forrás felett a kertben, és a telek tulajdonosának a konyhájában szivattyús kút volt. A forrás felett 10 m-nyire árnyékszék épült. Javasolták a kutak lebontását, és az árnyékszék távolabbra helyezését.

91 Megfelelő szelepek beépítése után megengedték a kutak további használatát. 1899-ben a püspöki uradalom Böhm Félixtől, a mai Bartók Béla utca és Székely Bertalan utca sarkán megvásárolta a 4742/1 hrsz. 6 négyszögöles területet. A forrás vizét összegyűjtő és elosztó tartályt ide építették.

92 A forrás új vízművét a Rupprecht-testvérek cég építette, 1899 ősze és 1900 tavasza között, 2196 forintért.

93 A közös költségek 2/3 részét a püspöki uradalom fizette ki; a magánvezeték építési költségeit az uradalom rendezte. A víz 2/3 részét a püspökség kapta. A forráshoz boltozott, föld alatti kifolyó kamrát építettek, bejáró ajtóval. A kamra falainak a hossza 4,9 m, vastagsága 0,20 m, magassága 1,6 m. volt. A vizet vascsőben vezették el a forrástól. A közkútig 50 mm-es vezetéket fektettek le.

94 Tudomásunk szerint a püspökség magánkútjait, valamint az Aradi vértanúk útja és a Landler Jenő utca sarkánál álló közkutat napjainkban is a Petrezselyem-forrás táplálja. A Rókusi-vízvezetéknek mint korábban már írtuk, nagyobb múltja nem volt. Rövid története idején a kis bálicsi forrásokból nem juttathatott elegendő vizet a fejlődő Szigeti külváros közkútjaiba. A közkutak vízvezetékeit a város készíttette. A foglalt forrást kellő módon kiásták, kiépítették, beboltozták, majd földdel betakarták, úgy védték a fagytól és a szennyeződéstől. A forrás kamrájának az ajtajára zárat szereltettek. A megfigyelésünk szerint, a csöveket olyan mélyre fektették, hogy a fagy ne érhesse őket. A vízvezetékek cserépcsöveit fazekasok, a facsöveket ácsok készítették el.

95 A török idők után Pécsre települő mesterek régebbi hazájukból hozták magukkal szakmai ismereteiket, vagy vándorlegény korukban szerezték meg azokat, azért találunk a XVIII. századi anyagban a törökkoriaktól eltérő típusú csöveket. A kutak építésénél ritkán említették meg a csöveket gyártó mester nevét. Egyedül 1711-ből maradt fenn Sili (Szili) Ferentz neve.

90 1853-ban Zsolnay Ignác, pécsi kőedénygyáros ajánlotta a városnak az általa készítendő cserépkürtőket.

07 A múlt század második felében készített tervekben többször említik a 3 hüvelykes (7,9 cm) floridsdorfi csöveket. Ilyeneket fektettek le pl. a Városi Kórház kútjához 1871-ben

98 és Bálicsban 1872;ben.

99 A vascsöveket a múlt század 40-es éveiben kezdték először használni. Az Ignác-kút cserépcső vezetéke 1842-ben megrepedt, 20 ölnyi vascsövet fektettek le helyette.

100 A 20 öles vezeték 40 darabból állt. A csöveket Gyurkovits kereskedőtől vették, az öntésük helyét nem említik az iratok. Csakis öntött csövek lehettek, mert a forgóasztalos gyártási módszert 1885-ben vezették be.

101 (Öntött vascsöveket előszóra versailles-i vízvezetéknél használtak,