Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

1. Tartályos (fali) kutak: Ágoston utca 28. sz. előtt az utcán Márton utca felső sarkán, Ágoston-u. 57. sz. mellett Katalin u. 25. sz. — Gründler-u. 5. sz. sarok Felső-Vámház utca 54. sz. előtt Láncz utca 14. sz. falában. Medencés szökőkutak : Felső-Vámház utca 8—9. előtt az utcán Ágoston téri templom előtt. 1873-ban a kutak vízvezetékét helyreállították.

181 Zsilla főmérnök 1876-ban jelentette a Tanácsnak, hogy az „Alsó Puturla-utczában helyreállított új 200 m. hosszú vezeték által a Budai városi alsó közkutak a Tettyei vezetékkel direkt össze kötve lettek."

185 Búza téri kút. (Irányi Dániel tér). Korábban ezen a helyen a Budai-külvárosi marhavásártér terült el. A vásártéri ásott kút gémje 1851-ben elöregeadett, eladták.

1SC 1882-ben csorgós közkutat állítottak fel a téren.

187 Vizét a tettyei forrásból kapta. Czenger-féle kaszárnya falában elhelyezett víztartály. (Ma a Tettye utca és a Vak Bottyán u. nyugati sarkán levő épület.) Az épület déli falába épített vasajtó mögött, kiépített fülkében, sértetlen állapotban maradt fenn. Az írásos feljegyzésekben nem találtunk adatot róla. A tettyei fővezeték egyik fontos elosztója volt. A vezetéke a volt laktanya agyonszennyezett udvarán haladt keresztül, 1890-ben. A szennyel átitatott csöveit kicserélték a tífuszjárvány idején. Az új vezetéket a ráengedett víz szétvetette, az épület sarokszobáját víz öntötte el. Az új vezetéket ezután vascsövekkel cserélték ki. A csőcsere idején nem kaptak vizet a Széchenyi téri kutak, Mór utcai kutak, Flórián téri és az Ágoston téri kut.

188 Vitatható, hogy a tartály régebbi-e a laktanya épületénél. A vasajtón és a kőkereten található átalakítások alapján feltételezzük, hogy a trapéz felülnézetű medence fülkéjét többször átépítették. A ház falában, a fülke felett Nepomuki Szent János szobra áll. Czenger-féle kaszárnyával áttelenbeni kút. A mellé helyezett műemlék tábla török korinak írja, ezt azonban sem az írások, sem az építőanyaga nem bizonyítja. Egy 1892. október 25-én írt, bizonytalan eredetű feljegyzés szerint a környéken új kutat szándékoztak elhelyezni. Más, átvizsgált írásos emlék nem említette. A vizét a kaszárnya tartályából kapta, egy elágazáson át. A szájhagyomány szerint vályú volt a kifolyója előtt, oda hajtották itatni az állataikat a környékbeli bosnyák gazdák. Elhanyagolt romos állapota és környezete miatt ezideig még senki sem vizsgálta meg alaposan. Valószínűleg a laktanya katonai jellege miatt helyezhették át a kút körüli forgalmat a kúttal együtt az utcának erre az oldalára. Ferencziek templomtornya melletti kút. (Barátok útszájában lévő víztartó, 1836; barátok kolostora előtti téren álló víztartalék, 1844; Basin bei der Franciscaner, 1840; Puteus ad sacellum s. Francisci, 1821.) A ferences barátok előtti téren álló kút tervét 1821-ben mutatta be a Tanácsnak Vindisch (!) építész. A medencés kút 1822-24-ben épült Peter Gianonetervei szerint 800 forintért. Helyét a ferencesek adományozták avárosnak (T.jkv. N° =792/1822) A ferencesek templomában török imahely volt. A téren fürdő állott. A templomhoz vezető szürke csővezeték egy részlete tavaly került elő a főbejárat előtt: a szentély felé irányul. A 8. sz. ábrán bemutaíott helyen épült medencés kút elkészítése előtt valószínűleg a volt török fürdő valamelyik megmaradt, de az írásokban nem szereplő csorgója látta el vízzel a környékbelieket. A tartályt 1840-ben Gianone kőfaragó mester javította meg.

189 A kutat két vezeték táplálta: az egyik a Petrezselyemforrás vizét hozta, a másik a Széchenyi térről vezette a tettyei és a Kaposvári-utcai kevert vizet. Az utóbbi vezetéket 1713-ban építették (Bm. L. T. jkv.: március 23.). 1844-ben gyökerek nőtték be.

190 A polgármester utasítására a csatorna benőtt szakaszát kiásatták és