Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-03-14 / 11. szám

4-ik oldal AZ EMBER AZ EMBER BŐSKOR. FULENC POIJTBUUH&EDLAPIA 401 T H E M A N I Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: I *20 East 79th Street New Fork 21, N. T. 1 ______________Telephone: Butterfield 8-6168______________ Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents VoTxXVm New York, N. Y„ March 7, 1953 NoT 16 'Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Hi pi Tibi teveiei KEDVES RUDI, nem tudom elfolytam özinte zomoruságomt amijatt, hogy Ztalin, a Felelythetetlen Hitler halydani nagy zö­­veccségese váratlanul kimúlta magát épen most, amikor oj zépen magájává tette a hitleri ezméket és megkeszdte intészményesen irtani a zsidókt. Bár nyíltan nem mutat- 6-ttyuk ki fájdalmunkt, minekutána ászt halandzsásszuk mindenkinek, hogy mink a bolseviszmus elsőzámu ellen­­ségeji vagyunk, deaszonban titokban és a ziviink legesleg­­méjén 6-talmas könnyekt csorgatunk és csupáncsak asz vi­­gaztal minket, hogy a lyóképességü Malenkov lett a zutód, aki megbisz6-tó értesülésejink zerint épen ojan antizemita, mint Ztalin volt és aki remélhetőleg tovább foglya fojtatni a zirtást, bisz hundertcvancig. Mink kifelveszetten Malen­­■ícovnak zurkoltunk, mert neki végtelenül biszalomkeltő áb­­rászattya van, vagyishogy kellő mértékben megvan benne a brutalitás aszasz a kegyetlenség és 1-gyébként is a lexebb Padállati külsővel rendelkesz, ami a diktátorok elengedhe­tetlen feltétele. Esz a Malenkov bisztosan zimpatiszálni fog velünk és igy csak még lyobban remélhettyük a haly­­nalhasadást, aszaszhogy Diccső Ezméjink dijadalát, va­gyishogy a zátkos demokraták, a gyűlölt amerikajiak és a zsidók pusztulását. 3-zoros Sieg-Heil a mi nagy barátunk­ra, Malenkov Atyamesterre. Sieg-Heil, Sieg-Heil, Sieg-Heil és aszonkivül zsivijó, huly-huly-halyrá, hoch, kitartás és a zösszes harci felkiáltás. MI MOST NAGY KE RE ZT RELY TV ÉN Y - LÁSZBAN IVAGYUNK, vagyishogy zorgalmasan felytlyük a kedves mamámmal a régi kereztrelytvényekt, mejek a magunkkal hoszott nagycerü ulyságokban vannak, úgymint a Ma­gyarságban, a Harcban, a Magyar Futárban, a Zesti Uly­­ságban, a Függetlenségben és a többijekben, a diccső és felelythetetlen 19H-gyből. Aszonkivül mink magunk is csinálunk kereztrelytvényekt, korzerü zavakkal és esz iga­szán kiváló ézmunka és ezmecsizolás és példájul ijenek kerepelnek a relytvényekben, hogy azongya: a komáromi kazárnyákban sok zsidót küldött a galydezbe, 3-rom betű, viszzintes, de ha nem zökik meg, könnyen függőleges lett volna, na mit gondolz, mi a megfejtés? Ugyebár eltaláltad, hogy Ágh. Vagy tezem azt, hogy á-gy betű abzolut viszzin­tes, sőt direkt a lehető leglaposabb; menekült politikus, a vezetékneve a kicsi ellentéte, de őmaga mégis piti, a kerezt­­neve arra rímel, hogy pince, semmi kösze a névrokonáhosz, vagyishogy a Nagyferenchesz, akinek sem utóda, sem bol­dog őse, sem rokona, desöt ulyabban ismerőse sem. Na ki esz, mit gondolz ,na ki? Stimmt, eltaláltad, látom, hogy Kulturestély a UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA március 14-én, most szombaton este rendezésében 8 órakor a HOTEL CAPITOL Walnut-Room-jában, (51ST STREET és 8TH AVENUE) az IZRAELI ÉLEMISZER-AKCIÓ javára! Dr. Stark Valéria tóráeli orvosnő és iró előadása Izraelről Edelstein Leopold a Riverside Temple főkántora héber dalokkal Bánó Magda, Kiss József, Várnai Zseni és Kosztolányi-versek Batelt-Jackson-Barillan-tnó (hegedű, cselló és zongora) So You Want to See Israel" ox U.J.A. uj filmje! Belépti jegy ára $1.50 a pénztárnál vagy a bizottság tagjainál. egéz ügyes relytvényfélytő vagy. És igy tovább, csupa zeC- lemes és találó meghatároszás, igaszán kiválóján zórako­­szunk esszel és a kedves atyám is ojkor beleavatkosz ebbe és legutóbb is ászt mondta, hogy idefigyellyetek most én adok fel 1-gy ulyfalyta relytvényt, ami nem 1-gy 1-gycerü kereztrelytvény, hanem direkt 1-gy nyilaskereztrelytvény, észt felycsétek meg. Hogy lehet asz, hogy asz Emhábéká utállya a zsidókt és mégis tart magának néhány zsidót it Amerikában? És mink 1-gy kis felytoréssel kitaláltuk a megfelytést és esz asz, hogy asz Emhábéká ászért vette fel tagnak eszekt a zemberekt, hogy igy még lyobban megutállya a zsidókt mert a kuruckodó zsidók a lehető leg­­allyasabbak és a legundoritóbbak, eszek valóságos kuruc zsidók, vagyishogy inkább zsidó kurucok,ami nem egézen ugyanasz. Hejes a bőgés, mondta a kedves atyám, de most ászt mongyátok meg, hogy minekutána esz a tagság 1-gy­­f or mán ingerli a zátkos demokratákat, a zsidókat, desöt még asz Emhábéká taglyait is, hány ingere van özzesen a zembereknek emijatt? Hogy pontosan hány ingere van a zemberi társadalomnak, felelte a kedves mamám, ászt nem tudom, de hogy hányingere / van, asz bisztosan igasz. Lyól van, felelte a kedves atyám, a megfelytés hejes Aran­ka és akinek esz nem ingere, asz ne vegye magára. IT MOST KÉZÜL A ZAMERIKAJI MAGYAR Zö- VECCSÉG a márcijus 15-t megünneplésére mej a hagyo­mányoktól eltérőjen a zidén márcijus 15-tödikén lez, de mink juzt se vezünk rézt eszen a ziinnepségen és mink kü­lön rendeszünk 1-gy nagyzabásu ünnepségt a Grét Nor­­dern zálloda kristájtermében pontosan abban a zidőpont­­ban, mint a Zamerikaji Magyar Zöveccség ünnepéjének idelye, vagyishogy délután 2-t óra után. Mink megkontre­­minállyuk a Zöveccség márcijusi ünnepéjét, mert a mi el­ve jink zerint nem az 1-gységben van a zerő, hanem az i-gyenetlenségben és nem özzefogni kell, hanem igenis zéthuszni. A mi ünnepéjünket a Zágh Lázló Tesstvér hívta őzzé és nincs megfelelőbb zeméj a zabaccság ünnepének megrendeszésére ,mert ő 1-gy csomó zsidót megzabaditott tőlünk a komáromi kazárnyában, örökre és vizzavon6-tat­­lanul, aszonkivül ő nemcsak a Talpra Magyart veszényelte a keretlegényejinek, amikor aszok a parancs zerint a zsi­dókt ütlegelték, hanem a Vesére Magyart, a Hasba Ma­gyart és a Felyre Magyart is, hogy meg nem sántullyanak, deaszonban mégis megsántultak, úgy keltett nekik. A zösszes nyilas Tesstvérek erre a Zágh Lázló-féle zabaccság­­ünnepéjre kötelesek elmenni, mej alkalomra a Koplyás Moszgalom, vagyishogy asz Emhábéká és a nyilas lyelvé­­nyék viselése kötelesző és a sarló-kalapács lyelvény csak a halytóka belselyében hord6-tó, hogy esszel is kifelyeszésre lyuttassuk, mizériát igenis ojanok vagyunk, mint a zép vérbélü görögdinnye, vagyishogy kívül szöld, belül vörös. ÉS HAZTALAN ÉRKESZETT MEG A ZAUERPÁL NYUJJORKBA, hogy a demokratákt erösiccse, mert most már senki nem tud a győszelmünk utlyába állni és igenis 1953-rom a mijénk lez és a Biszottmányban is megvannak a zemberejink, akik megkötötték velünk a nyaltai zerei­dé st. Ebben a győszelmi hangulatban közöntlek és Hitler, Zálasi és most már Ztalin lelke is velünk és davaly a válazzal, TIBID. A Magyar “Reference” Könyvtár sorsa A Magyar “Reference” Könyv­tár (Hungarian Reference Libra­ry) az amerikai magyarság büsz­kesége és a világ magyarságának is kulturkincse volt. Az amerikai Idegen Birtokkezelő Hivatal a newyorki Columbia - egyetemről pár héttel ezelőtt a washingtoni Kongresszusi Könyvtárba szál­líttatta az egész Hungarian Re­ference Library-t. Magyarország mai elesett állapota miatt meg­nyugvásul vettük tudomásul, hogy a világ egyetlen magyar infor­mációs könyvtára a Kongresszusi Könyvtár tulajdona lett. A napokban azonban az a meg­döbbentő hir került a köztudatba, hogy a Magyar Könyvtár köny­veit a Kongresszusi Könyvtár osztályai közt szétosztják s mint egységes gyűjteményt egyszerűen megszüntetik. Az Amerikai Ma­gyar Szövetség titkára azonnal tiltakozott a Kongresszusi Könyv­tárnál a Magyar Könyvtár egy­ségének megszüntetése ellen s az igazgatóságot arra kérte, hogy a gyűjteményt mint egységet őriz­zék meg. Ezt a kérést hivatalosan elutasították, mert a Congres­sional Library jelenlegi szabályai magángyűjteményt (a hires Wil­­s n-féle kollekció az egyetlen ki­vétel!) nem engedélyeznek. Még azt a magyarázatot is kapta az A.M.Sz, hogy a magyar anyag adatai csak akkor hasznosak a kutatók és olvasók szempontjá­ból, ha a már meglévő sok más magyar vonatkozású könyvek kö­zött helyezik el az újakat. Mindez s más hivatalos magya­rázat nem pótolhatja vagy igazol­hatja azt a veszteséget, amit en­nek az egységes gyűjteménynek széthullása jelent a magyar kul­túra szempontjából. Negyven éven át gyűjtötte össze Feleky Károly a világ minden ré­széből azt a hatezer kötetet, sok ezer cikket, zenemüvet, képet, ok­mányt, adatot, ami valahol is a világon angol nyelven magyar vo­natkozásban megjelent. 1930 ok­tóberében bekövetkezett halála után özvegye őrizte és növelte ezt a magyar kincset, amelyre férje négy évtizedes munkáján kívül 36,000 dollárt is áldozott. Özv. Feleky Károlyné később 18,000 dollárért adta el a gyűjteményt MARCH 14, 1953 ~ ------------■ ■ ■ 1 ■ - 3 a budapesti Nemzeti Múzeumnak, de az összeget — tudomásunk szerint — a magyar kormány nem fizette ki teljesen. 1938-ban dr. Telkes László vette át a Ma­gyar Reference Könyvtárat a magyar kormány megbízásából, aki abból az irök, tanulók, tudó­sok munkájának gazdag forrás­munka-központját építette fel. A ki nem elégített anyagi követelés miatt később évekig bírósági zár-, lat alá került az információs könyvtár s azóta senki sem hasz­nálhatta azt. A washingtoni elutasítás után az A. M. Szövetség igazgatósága Dulles külügyminiszterhez irt és kifejtette, hogy a könyvtár nem tekinthető hadisarcnak vagy el­lenséges nemzettől elvett hadi­zsákmánynak. Amerikai polgár könyvszerelme, a magyar kulturá­lis hagyományoknak megbecsülé­se tette naggyá a gyűjteményt Amerika földjén. Most, amikor ősi hagyományt mételyeznek, köny­veket átirnak, nemzeti ereklyéket és okmányokat égetnek és pusz­títanak a kommunisták Magyar­­országon — akkor Amerika, a vi­lágszabadság bástyája, mindent el akar követni a leigázott rab­nemzetek kultúrájának a védel­mére. Magyarország igazságát, népe lelki kincseit, civilizált vilá­gunk közkincseit soha nem is­merheti meg senki jobban, mint­ha a Magyar Reference Könyv­tár egységben maradó okmányait olvassa és tanulmányozza! Ennek az egységnek elpusztítása hihe­tetlen szellemi és lelki kárt okoz­na a magyar múlt ismeretének! Aki meg akarja menteni a Ma­gyar Könyvtárt, az azonnal kérje meg kongresszusi képviselőjét és szenátorát — akiknek szavától függ a Kongresszusi Könyvtár irányítása és költségvetése, — hogy lépjenek közbe és állítsák meg a felbecsülhetetlen értékű Magyar Könyvtár feldarabolását. Közbelépésünk nélkül nem lesz többé Amerikában Magyar Re­ference Könyvtár! ................................................— 1 1 | A legszebb tavaszi pihenés | MIAMI BEACH-en, FLORIDÁBAN, csakis | Ja fényesen átalakított, Ameri- ! Jka-szerte ismert BÖLCSKEY- * i nyaralóban élvezhető. « I jlndian Creek Lodge 1 3 percre a tengerparttól J « 6981 INDIAN CREEK DRIVE » Telefon: 86-6152 i l 'Fürdőszobás, modern komfort- < ital berendezett hűvös szobák i « 1 MÁR HETI $40-TÓL. ] Swimming Pool Facilities jj i Vendégeinket autóval várjuk- j > i .............................................J r--------------------------------------------\ «HATIKVA” a galuti magyarnyelvű zsidóság harcos hetilapja. Fizessen elő a “Hatikvá”-ra “Az Ember” kia­dóhivatalában. Egy évi előfizetés dija 12 dollár. Ezért az összegért minden héten, a lap megjelenése után 3 nappal, repülőpostán kapja kézhez a világon élő magyarszár­­mazásu zsidók tartalmas lapját, amelynek cikkeit a legjobb galuti és izraeli magyar-zsidó irók írják. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal: “Hatikva" Calle Colombres 74 Buenos Aires, Republics Argentina Erre a cimre is beküldheti az előfizetését. k----------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom