Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-31 / 5. szám

4-ik oldal AZ EMBER JANUARY 31, 1953 KL EMBER G ÖSlfÖR FERJENC politikai hetilapja 401 T H E M A N Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks In August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: S2Q East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: BUtterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents VoTxXviYi New York, N. Y..,January 31, 1953 Na 5 Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879, Dip! Tibi levelei KEDVES RUDI, eszuttal kénytelen vagyok zemrehányással keszdeni és te bisztos selyted is, hogy mijért akarok a zemedre hányni, úgy van, eltaláltad, a nálatok történd események mijatt. A halyam zála égnek állt, amikor itt a znlyságok megírták, de különössen a Nyujork Pózt cinül zélsődemokrata és li­berális, aszasz zsidó ulyság válykált benne kereztiilkasul, hogy ot nálatok, aszasz a németorzági angol szónában a zangol nyomoszók rályöttek a gondosan lelepleszett titok­ra, vagyishogy arra, mizerint a zépen virágszó földalatti náci zervezetek a Zovlyettel állnak kapcsolatban. Hát nem tudtatok lyóbban vigyászni? Esz í-gy zörnyü. dolog és en­nek belátG-tatlan követkeszményeji lehetnek, í-gy zép na­pon fel leziink telly esen göngyölítve és leráncigállyák ró­lunk a zálarct, mejet oj gondossan tartottunk magunkon. Hogyan foglyuk akkor ászt mondani, hogy mink vagyunk a Zovlyet elleni harc kereztesvitézeji, akik megvédlyük a nyugati világt? Észt a mazlagt a nyugati világ eddig bevet­te, de most malyd kinyílik a zemük. Kedvem lenne ászt mondani, hogy atyvé, ha arra gondotok, hogy micsoda bo­nyodalmak zürmaszö-tnak ebből. Malyd kiderül, hogy a le­bukott német zervezettel a németorzági magyar zervezetek mi jen kapcsolatban álltak s inend már könnyüzerrel megy a göngyölités tovább, a zálak 7nalyd elveszetnek minden­felé és termézetesen Nyujjorkba is és a kedves atyám máris 1-gyebet se tez, mint oszt halytogattya, hogy krach­­indimelóné és tegnap már le is borotválta ászt a zép á-gy­­szetalaku balyuzát. Most zorongva lessük a további hirekt, sűrűn foházkodunk Zálasihosz és minden elökézületet meg­tettünk a védekeszésre, aszasz a tagadásra, miköszben sű­rűn ismétellyiik ősi zabájunk parancszavát, mej zerint a botrány minél lyobban dagad, a nyilas annál lyobban tagad. TE JENŐ, KÉRDESZTE A KEDVES MAMÁM A KED­VES ATYÁMTÓL, minekutána elolvasta a Zalföldi Gésza Tesstvér kilóméter hozzuságu válazát a Zember múltkori leleplesző cikkére, mi a véleményed neked ennek a Zalföl­­dinek elmebeli áUapottyáról? Mijért kérded észt Aranka, kérdeszte vizza a kedves atyám, mivelhogy nem tudta pon­tosan, hogy a kedves mamám mire akar céloszni és hol akar kijukadni. (.sok ászért, felelte a kedves mamám, mert zerintem esz a Zalföldi Gésza ojan, mint a rozzul csomagolt őzibarack, vagyis iitődött. Nem mondtál ulyságot, válazolta a kedves atyám, de ászért észt mások előtt te csak ne han­­gosztasd 3-rom okból, úgymint í-gy: ö volt Zálasi államtit­kára és ha a diccső Zálasinak lyó volt, nekünk is el kelt fogadni ötét, 2-tő: ő a Hídverők zerkeztőlye, 3-rom: vannak nála sokkal hiijébbek is. Na de Jenő, mondta a kedves ma­mám, esz a válaz tultez mindenen, ebben esz a zerencsétlen alak í-gy csomó dologt nyíltan beismer, többek koszt a Zaranyvonat elrablásának tervét is, hát ha esz nem elme­­balyos, akkor senki. Mondazz valamit, felelte a kedves atyám, de tidalydonképen nem esz a baly, hanem asz, hogy mindeszt a Zember megírta, lyobban mondva, hogy a Zem­ber kémlye ott van a Zalföldi Tesstvér köszvetlen kör­­nyeszetében és a Zalföldi Tesstvér most malydnem meg­őrül, mert nem tuggya, hogy ki a kém. No észt a ziitóbbit készből megkontrászom, felelte a kedves mamám, neve­szet esen ászt, hogy a Zalföldi malydnem megörül, mi asz hogy malydnem megőrül, esz már nem malydnem, de tel­ly esen örült, aszonkivül a zidöponttal is baly van, mert nem most őrült meg, de őrült volt már régen is és már kis­­fiju korában állandóan a zállomásra lyárt bucsuszni, ami­kor elment a zesze, hallyaly, de mennyire elment és nem is tyött vizza, mert nem adtak neki retur jegyt. A TELEV1SZIJÓN MEGNÉSZTÜK A ZELNÖK1 BE­IKTATÁST és fel voltunk hábborodva, hogy a Truman is odazemtelenkedett és kénytelenek voltunk öt is nészni és leglyobban aszón csodálkosztunk, hogy amikor a zeskütétel után gratuládni merézelt a Zájszenhauernek, ö nemesük­éi fogadta a gralulálást, de meg is zoritotta a Truman ké­szét. Mondta is a kedves atyám, hogy láttyátok, ijenek eszek a zamerikajiak, nem komoj nép, nincs bennük nemes dac és férfijas haragtartás. A ceremónijci, vagyis a beiktatási zertartás elég látványos volt, de a kedves mamámból ki­­zakadt 1-gy méj sóhalytás és ászt mondta, hogy zép, zép, de mennyivel zebb lenne, ha it most Hitler állna és körös­körül a Wehrmacht és asz SS fegyveres katonáji lennének, kivont géppiztojjal és csőretöltött gránátokkal és arra kényzeritenék a zamerikaji zenátorokt és képviselőid, hogy í-gyhangulag válazzák meg Hitlert elnökké. És a kedves mamám tovább is igy mélászott és ászt mondta, hogy Napo­­lejon is 1-gy csomó elfoglalt orzágban a súlyát emberejit tette meg kirájnak, igy hát hd Hitler győszölt volna, ő is a legkedvesebb emberejit tehette volna a zelfoglalt orzágok élére és igy talán most Zálasi lehetne a zamerikaji elnök, ah esz még gondolatnak is gyönyörű és 1-gy még nagyobb sóhalytás zakadt ki a kedves mamám kebeléből, igaszán a legnagyobb sóhalytásoknak is van honnan kizakadni. Saly­­nos, a mi emberejinket nem hinták meg a beiktatási ünne­péjre, esz még 1-gy nagy zépséghiba volt és most már vi­lágosan láttyuk, hogy abzolute nem biszG-tunk a zameri­­kajiakban, de esz kölcsönös és akárhogy is zeretnék, ők se biszG-tnak bennünk. ÉS A GALAMBOS ATYA A ZELMÚLT 7-TEN A PFÁJFERSZOLTANNAK DöLGÖLT ODA a Katolikus Magyarok Hétkösznaplya cimii zivünkhösz nőtt ulyságban és esz volt a zelmult 7-ten az 1-gyetlen iiditő dolog zámunk­­ra, igaszán esz a Galambos atya csodálatosan dolgosz a lygvunkra és akár van rá ok, akár nincs, ő minden 7-ten bélemázik a zátkos demokratákba. Most se volt semmi ok a Pfájferszoltán támadására, de a Galambos atya a fenkölt I zokásáhosz híven haszudott 1-gyet, mi asz neki, senki ojan könnyen nem tud haszudni, mint ő. Ebben maradunk és most búcsúszóm, 3-mszoros Sieg-Heil és amit akarz, TIBI * • A Molnár Ferenc Társaság elő­készítő bizottsága a jövő héten tartja értekezletét. Ezen az érte­kezleten állapítják meg az alapi­tó tagok névsorát és kitűzik az ünnepélyes alakuló gyűlés idő­pontját. • No-no Szilágyi József és no-no “Hungária”! Mi ez a vad neki­­gyürkőzés “Az Ember”-ellen? Mi­lyen együgyű és ostoba védekezés ez a lebolsizás? Megírtuk a “Hun­gária” egyik minket támadó cik­kére, hogy a cikkíró — név sze­rint Szilágyi József — ne vegye fel a purifikátor fehér tógáját, mert az nem áll jól neki és külön­ben is ez a tóga olajfoltos, a ná­ciknak eszközölt mértéktelen olaj­szállítások következtében. Erre most arra hivatkozik ez a Szilágyi, hogy ennek az olaj-ügynek' ada­tait közismert bolsiktól kaptuk, ergo: “ma is az Andrássy-ut 60- ból szerezzük be adatainkat.” El­tekintve attól, hogy sohasem sze­reztünk be semmiféle adatot az Andrássy-ut 60-ból, ha akarnánk, akkor sem tudnánk sem onnan, sem egyéb bolsi forrásból adato­kat szerezni, miután “Az Ember” foglalja el a megtisztelő első he­lyet a jelenlegi magyarországi kormányzat által lefektetett fe­ketelistán, megelőzve minden más külföldi magyarnyelvű lapot, még a “Hungáriá”-t is! De nem is kell ilyen sötét forráshoz folyamodni, mert van itt kint az emigráció­ban épen elég tisztességes, de­mokratikus és abszolút szavahihe­tő tanú, aki egybehangzóan vall­ja Szilágyi József bűnös olajma­nipulációinak legapróbb részletét Ami pedig a Budapesten 1946- ban hozott megszüntető határoza­tot illeti, erre sem kellene Szilágyi Józsefnek hivatkoznia. Van itt kint az emigrációban ugyanis ar­ra is közvetlen ténytanu, hogy ho­gyan született meg ez a “meg­­j szüntető határozat.” kinek a köz­belépésére. sőt ugyanattól az elő­kelő hölgytől eredeti levél is van a birtokunkban, amely élénken rávilágít az egész ügy hátterére. Elég ennyi Szilágyi ur? Azt taná­csoljuk, hogy hagyja abba ezt a hiú erőlködést és ne is írja le “Az Ember” nevét, mert kihoz a sod­runkból s akkor baj lesz. Van ne­künk elég gondunk és bajunk a bolsikkal és nácikkal vívott har­cunk kettős frontján, most még ebben az ügyben is parittyáz­­zunk? A Magyar Parasztszövetség newyorki tagozata szombaton né­pes értekezletet tartott. Nagy Fe­renc részletes ismertetést adott az aktuális politikai helyzetről, majd számosán felszólaltak. Este bará­ti vacsorán gyűltek össze a Pa­rasztszövetség tagjai az egyik ma­gyar vendéglőben. • Ady Endre halálának évfordu­lójáról emlékszik meg dr. Deák Zoltán az Endrey - Pádly - rádión most vasárnap délután. Dr. Deák előadásának keretében Czobor Erzsébet, Csikós Eszter és Endrey Jenő Ady-verseket adnak elő. • A newyorki magyarnyelvű bol­­; sevista újság hétvégi kiadása i hosszan foglalkozik Zilahy Lajos világitóan szép cikkével, amely j “Az Ember” újévi számában je­lent meg. Persze a bolsevista új­ság Zilahyt hamisítással és ferdí­téssel vádolja azt állitván, hegy amit irt, az valótlan és hogy “át­vette a reakciós propaganda szó­lamait.” A cikk azzal végződik, ! hogy Zilahy “sajátmagát ítélte halálra.” Még szerencse, hogy sem az olvasók ízlése, sem pedig a világpolitika fejlődése nem vesz tudomást a newyorki bolsevista újság szavairól és mindkettő örök életet biztosit a magyarság nagy írójának, aki hátatforditott a moszkvai önkényuralom szellemi­leg légüres földjének . . . • Dr. Fábry Pál, a Magyar Pa­rasztszövetség tagja kilépett a Nemzeti Bizottmányból. EHETI TÖPRENQÉSÜNK Ezek a nyilasok paralizis agresszívában szenvednek? Koréh Endre bemutatkozása a Metropolitan-operában vegyes fogadtatásra talált. A “N. Y. Times” kritikusa kemény bírálat­tal (kifogásolta a bemutatkozó ala­kítás fogyatékosságait, ugyanak­kor a “N. Y. Herald-Tribune” és a “N. Y. Post” elismerő szavakkal emlékezik meg Koréh hangjáról s játékáról. Kevesen tudják, hogy Koréh magas lázzal énekelte sze­repét és másnak ágynak is dőlt. Azóta dr. Györky Aladár kezelése következtében lényeges javulás ál­lott be és előreláthatólag nagyobb siker kiséri majd a következő fel­lépést. • Hírek terjedtek el arról, hogy a budapesti bolsevista kormány új­ra “szabályozni’ akarja az u.n. JIKKA-csomagok küldési lehető­ségét, azaz magyarán: újra fel j akarja emelni az amúgy is sze­mérmetlenül borsos árakat. Az in­tézményesített zsarolásnak elve­temült módszere ez, amikor a külföldi családtagok és rokonok segítő jószivéből préselik ki a tisztességtelenül horribilis felárat. • A “Circle Theatre” nevű televí­ziós műsor kedd este Konrad Ber­­covici “Black Wedding” cimü fél­órás drámáját mutatta be, amely­nek vezetőszerepeit Florence Reed és Darvas Lili alakították. A ci­gánylakodalom zenéjét Emery Deutsch és cigányzenekara nyúj­totta. A TV-publikumnak igen érdekes, szines előadásban volt része. • Kétéves a Csicsery Rónay Ist­ván kitűnő szerkesztésében Wash­ingtonban megjelenő “Hirünk a világban.” A magyarság külföldi kulturális sikereit propagáló lapot és szerkesztőjét kollégiális szere­tettel jköszöntjük a jubileum al­kalmából. • A Róth-kvartett — Róth, An­tal, Starker, Harsányi a tagok — nagy sikerrel szerepel az USA különböző városaiban. Legutóbb több Mozaxt-müvet vettek fel tő­lük hanglemezre. Itt említjük meg, hogy a Liszt-lemezek áradá­­j rása egyre tart. Az utóbbi hetek­­, ben a “Spanyol rapszódia,” a “Les Preludes,” a “Mefiszto - valcer,” "Consolation,” a “B-moll szonáta” és az “A-dur zongoraverseny” je­lentek meg uj előadásban a new­yorki hanglemezpiacon. • Rejtő Gábor, a kitűnő fiatal csellista ezen a héten tartotta nagysikerű koncertjét a Town Hallban Adolph Baller zongora­művész társaságában, öt Beetho­­ven-szonátát adtak elő, őszinte át­éléssel és finom technikával. MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Fincm vevőkör CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street -Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY Vegyen U. S. Bondotl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom