Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-07-12 / 29. szám

4-ik oldal AZ EMBER July 12, 1952 MEMBER GÖSjOÖR FERENC POU1JKAJ WEBLAPJA 401 THE MAN I Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last tour weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: S20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N Y„ July 12, 1952 No. 29 Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 Dipi Tibi levelei Kedven Rudi, alatt, amit a mamám a halyóuton sajátmagdnál tartott és amikor partraléptünk it Amerikában, celofánba özzecsa­­varva a karzallagokkal és lyelvényekkel í-gyütt 1-gy ab­­zolut 100-z 100-zalékossan bisztos és senki álltai nem sely­­tett helyen relytegetett, amijért őzinte elismerést kapott a zitteni tesstvérektől, mer a kép elég nagyméretűi és a Fu­­zeklovics Tesstvér paly kosán ászt mondta, hogy be lehetet volna csempézni a nyilas zázlót is, mert asz is befért volna a relytekhejre, a dizes rúddal 1-gyütt. A zözzelyövetelekre mindig ellyön a Guldenfingen bácsi, a Pinvicska bácsi, a Stoic bácsi, a Kraxenhuber bácsi, a Szapuscsák bácsi és még más tesstvérek is, zóval a falymagyar Ezme igazzi méltó represzentáncsai és szárt alytók mögöt főj a diccső lyövendő ellőkézitésse. Mindenki ellőterjezti lyobnállyob 5-tletét és a gettó is termézetesen zóbakerül, meg a halyó­­park lefoglalássá, hogy legyen mivel zállitásokt ezközölni Ausvic felé, meg a Dunapart, akarom mondani a Hudszon­­part, ami zintén elég hozzu és megfelel a célnak. Eszek a zösszelyövetelek nagyon fontossak és nemcsak nálunk vanak ijenek, de Zégelmájer bácsinál, Mül bácsinál, Tro­­pacsek bácsinál és Zahradnicsák bácsinál és a többi tesst­vér éknél is állandóján k-gy 5-t magyar özzehajol, ahogy a nagy magyar költő világgá sikojoszta (Hercog Ferenc), de­­sőt a Zeckhardt bácsinál is rendzeressen fojnak ijen özze­­' jövetelek és nála gyülekez őzzé a Zagytröszt, hogy megbe­­zéllyék 7-tről 7-tre a tennivalókt, igy töbek koszt, hogy mi­jen módon lehecséges legászolni, zétszuszni, darabokra zaggathi, felrobbantani a Nemszetti Biszottmány diznó de­mokratája és mink özzekötetésben vagyunk eszel a Zagy­tröszttel is, mert 1-gységben a zerő, vagyis viribuz unitiz, avagy ahogy valaki igen hejessen meglyegyeszte, minden ut Eckhardthoz vezzet. a 7-len voltunk a Zempájr Ztét Bilding tetelyén, esz 1-gy zörnyii magas épület és fel lehet menni liften a tété­ig éré, hogy a zember zéllyélnészhessen a zegész Nyujjork­­ra és láthassa, hogy a zamerikajiak mijen 6-talmas várost építettek elbizakodoccságukban, amej párlyát ritkitya és a zember akármere nész, csak hásztömegekt lát, ahol lexü­­kebben zámitva 8-cmillijó ember zorong. A kedves atyám zakzerüjen megmutogatta, hogy mijen nevezetességekt lát­­fi-iunk, elmagyarászta a Hudszont és a Ziszt Rivert, mutat­ta, hogy kelet felé van Bruklin, ami 1-gy zsidó réz, ehez csatlakoz Kvinz, ami 1-gy zsidó réz, ézakra van Bronkz, ami 1-gy zsidó réz, hátunk mögöt van Ztétcn Ájlend, ami 1-gy zsidó réz és alattunk van Menüetten, ami ztntén 1-gy Zsidó réz és detszol, azaz Nyujjork tnlalydonképen a zsidó­ság fővárossá, zerencsére nem sokájig, mert zépen fojik a zervezkedésünk és Farkas Fötábbornok is nemhijába lyárt it. Gondolod Jenő, mondta a mamiim elgondolkoszva, hogy it is elkövetkez a győszelem naplya, ahol ijen zámbeli fö­lényben vannak a zsidók és a zamerikajiak, ami 1-gyre­­megy? Ne félly te csak sehova Aranka, felelte a kedves atyám, én bisztos vagyok ebben és özzerántotta a zemöldö­­két, meg ászt a zép á-gyszetalaku balyuzát, mej utóbbit a Nagy Vezzér emlékére vissel és még 1-gyszer zigorujan zemügyre vette a zalattunk elterülő várost és láccott, hogy u gondolataji már mézzé záguldanak, a diccsőséges lyö­vendő utlyán. És hol lenne a gettó, kérdeszte a mamám a kedves atyámtól, mintha csak kitalálta volna a gondo­­lattyajit, mire ő pzt intett a mamámnak, mert mássok is voltak a közzelünkben és csak annyit súgott vizza, hogy malyd észt othon beszéllyiik meg, mert fő a dizkrécijó és mindent a legtellyeseb titokban kel csinálni, vagy ahogy a költő dalollya, no zólly zivem, ne zólly (Petőfi). OTHON KESZDETÉT VETTÉK A SORROSZATOS MEGBEZÉLLÉSEK, a hállózobában, a diccső Zálasi képe Air Conditioned! 1 NYITVA EGÉSZ NYÁRON J 46th St. E. of BROADWAY, N. Y. | KAPITÁNY ANNA MINDEN ESTE A immerman’s HUNGARIA-ban 2 zenekar! Kitűnő műsor! Telefon: PLazo 7-1523. Vasárnap délután 2 órától nyitva! azt akarja, hogy pontosan, 100%-an orvosának rendelése alapján legyen gyógyszere elkészítve — keresse fel a LIGETI-féle “YORE PHARMACY”-t »•-Ligeti Jenő Ph. G., évtizedes amerikai gyakorlattal biró patikus—■ Ligeti Patika í5-45 99th St. Forest Hills, L. I. (Tel.: Tw 7-3330) ÉS A ZECKHARDT BÁCSI ULYRA FELZÓLL1TOT­­TA A VARGABÉLÁT, hogy ozlassa fel a Biszottmány vég­­rehalytóbiszottságát, hogy igy zélnek legyenek ereztve-a demokraták és malyd ő, Eckhardt Tibor 1-gyedül kormá­­nyoszhassa a magyar emigrácijót, de a Vargabéla kitérő válazt adót, amit őzintén fálylalunk, mert észt a csekéj zi­­vességt igaszán elvártuk volna tölle. A Zeckhardt bácsi terve raggogójan el volt képszelve és esz döntő csappás let volna a Nagyferencnek, meg a Pájerkárojnak, meg a Pfeiférszoltánnak, desőt a Barankovicsistvánnak is, hogy a végrehálytőbiszottságon kívüli más demokrata vezetőkről ne is beszéllyiink, mint a Bartaalbert, a Zantlödön, a Ko­­vácsimre, a Hámtibor, meg a többijek, akik elmehettek volna a bus demokrata magányukba és nem let volna töb belezólásuk semibe és a magyar ügyekt csakis a Zeckhardt bácsi képvisellte volna. Na de esz salynos nem sikerült, mert a Vargabéla, amint mondtam, a Zeckhardt bácsinak kitérő válazt adót, hogy finoman felyesszem ki magamt és most eszek a demokraták ászt akarlyák, hogy a Zeckhardt bácsit tazicsák ki a végrehalytóbiszottságból, mit zólz ehez. micsoda disznóságt merézelnek eszek a pizok alakok? It a zidelye ,hogy lezámollyunk velük és igasza van a kedves atyámnak, mikor válltig halyto.gattya, hogy ha hazame­gyünk, akaztatni kel nemcsak a kommunistákt, hanem a demokratákt is, vagyis a zegész orzágt, hogy végre szavar­­lalanul 1-gyedül legyünk és mijénk legyen a 6-talom és diccsőség, amint asz megvan írva a bibliánkban is, (Ferenó ap. könyve, 28-ik réz) és nem lez igaza annak a gyáva, el­­puhullt és zsidóbérenc költőnek (Vörösmarty), aki 2-tel­­kedve ászt nyözörögte, hogy régi diccsőségiink hol késsel a zélyi homájban. KÖSZBEN A DEMOKRATÁK 1-GY VACSORÁT REN­DESZTEK, ami tiztára felhábboritó dolog, mert mi jen lyogon merézelnek ők vaccsorát rendeszni, pláne it Nyuj­­jorkban, ahol a lassú demokratákat lyóval megelőszve mi kesztiik el a zerveszkedést előb. Dehát a demokraták elkö­vették észt a zemtelenséyt és özzehivlák a zemberekt erre a vaccsorára és a zegény megtéveztett emberek nagy zám­­ban elmentek és végighallgatták a Nagyferend, meg a Pályerkároj, meg a Pfeiferszoltán beszédejit, de esz mind sémi, mert a főtisztelendő Vargabéla, a Nemzetti Bizzot­­mány elnöke is elment, desőt bezédet is mondott és kilye­­lentette, .hogy ö nem fogad el kritikát csak ojanoktól, akik vele 1-gyütt harcoltak. Esz 1-gy relytvény volt a Vargabe­tűtől és most tessék, it van ni, most lehet találgatni, hogy vallyon ki asz, akitől nem halylandó elfogadni a kritikát. A demokraták perze ászt terlyeztik, hogy esz kifelyeszelten E&khardt bácsira vonatkoz, de mink ebben 2-telkedünk, mindaszonáltal most nagyon résen kel állni, hogy felde­­riccsük a zigasságt ebben a ziigyben és a mamám is mondta, hogy nagyon vigyászni kel, mert a lyáték n e m babra megy, hanem papra. MOST PEDIG MEGYEK A TÜSZILYÁTÉKT NÉSZNI, mert it most van a július k-gy, vagyis a zamerikajiak füg­getlenségi ünnepe és ijenkor nagy tüszilyátékt rendesznek a zörömükben, reméltem, nem sokájig. Z er etett el közönt-\ lek és csak ászért is kitartás. TIBI I U.l. Zántó bácsinak elküldted a rézvétnyillatkoszatot? j Karády Katalin levele “Az Ember” szerkesztőjéhez Karády Katalin, a ragyogó te­hetségű magyar művésznő írja “Az Ember” szerkesztőjének Brüsszelből: Brüsszel, 1952. julius á Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Párisból vissza jövet itt ta­láltam “Az EMBER’’ hat utolsó számát. Köszönöm, hogy küldi a lapot, nagyon nagy örömet okoz vele. Na­pok óta mást sem teszek, mint “Az Ember”-t olvasom. 'Strandon, az utcán, a sza­badtéri hangverseny szüne­tében egy percet sem vesz­tek el anélkül, hogy lapjá­nak okos, bátor cikkeit ne olvassam. t-------------------------------—k “Az Ember”-nek szeretettel KARÁDY KATALIN Azok, akik évtizedek óta külföldön élnek, megszok­ták, hogy az ön újságja re­mek. Én uj emigráns, tehát uj olvasó vagyok, s ta­lán nem érdektelen, hogy az uj olvasó gratulál és fejezi ki, ha néhány szóban is, há­láját és lelkesedését. Olvasom, hogy 25 éve szerkeszti Amerikában “Az Fmber’’-t. Csodálom önt. Nem fáradt el, nem vesztet­te el színeit, kedvét, nem halványultak el ideáljai. Ez nagy dolog. Fiatalokat lá­tok, akik hamar elfáradnak, egy-két esztendős emigráció kiszívja belőlük az erőt. Messzi Európából, annak is egy nyugati csücskéből megszorítom a kezét, Főszer­kesztő Ur! Adja az Isten, hogy soká­ig, nagyon sokáig dolgoz­hasson és szerkeszthesse “Az Ember”-t! Igaz híve: KARÁDY KATALIN MIAMI BEACH-i nyaralási bargain! — Használja ki le­szállított nyaralási árainkat! Mindenkinek elérhetővé akar­juk tenni a nyári pihenést Bölcskeyék Amerika-szerte ismert hoteljében: Indian Creek Lodge 3 percre a tengerparttól 6981 Indian Creek Drive Phone: 86-6152 Fürdőszobás modern comfort­­tal berendezett hűvös szobák, már heti §12-től. — Mérsékelt áron étkezhet is Bölcskeyéknél. — Swimming Pool Facilities — Vendégeinket megérkezéskor autóval várjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom